Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én a rábavidéki szlovének már emberemlékezet óta, hagyományosan a pusztacsatári kegyhelyre zarándokolnak.IdénMikolás Attila salomvári plébános meghívására Holecz Károly szlovén nemzetiségi szószóló is részt vett a zarándoklaton.

Pusztacsatár Zala és Vas vármegye határán, Vaspör község külterületén, több patak egybefolyásánál lévő, lankás erdei tisztáson található ősi, Szűz Mária tiszteletére szentelt kegyhely, zarándokhely. A Vashegy, a Csatárhegy és a Remete öleli körbe a számos forrás öntözte termékeny völgyet.

Csatár község neve a pajzskészítők, fegyverkovácsok emlékét őrzi. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temploma elődeink hitét és szeretetét hirdeti. Román stílusban épült tornya, az oltár téglaalapja, a szentély diadalíve, sokszor javított falainak alapjai a középkori plébániatemplom tanúi. Csatárt és Remetét a török hadak pusztították el. A falu ezután kapta a puszta előnevet.

Zarándokhellyé a pusztulás évtizedeiben vált, amikor a török portyázásoktól gyakran zaklatott hívek összegyűltek régi, szent helyükön. Imájukra egy csodás jelenés mutatta meg, hol van elrejtve a Fájdalmas Szűzanya szobra egy fatuskónál. A XVIII. század elején a győri és a zágrábi püspökök nagy zarándoksereget vezettek ide. A Szűzanya közbenjárására súlyos betegek, leprások is meggyógyultak a szent forrás vizétől. Távoli vidékekről is nagyon sokan keresik fel, látogatják ismét az erdő övezte tisztáson, a patakok völgyébe szelíden hajló Csatárhegy alsó lankáján álló istenházát.