Az elmúlt két hét plenáris üléseinek fő témája az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló törvényjavaslat volt. Kértük, hogy ezt az anyagot vegyék fel a nemzetiségi pontok közé, annak ellenére, hogy az úgynevezett Belügyi Bizottság ülésekor, ahol a nemzetiségi témákat jelölik, még nem ismertük a törvényjavaslat konkrét szövegét. Ugyanakkor mi, a Magyarországi Nemzetiségi Bizottság tagjai meg vagyunk győződve arról, hogy az Alaptörvény minden tervezett módosítása hatással lesz a nemzeti közösségek életére is. Végül a Nemzetiségi Bizottság ülésén abban állapodtunk meg, hogy a törvényjavaslat politikai részeihez nem fűzünk megjegyzést, de abban mindannyian egyetértettünk, hogy a törvényjavaslatban, ahol az ombudsman hatásköreiről szó esett, indokolt kiterjeszteni a nemzetiségek jogainak biztosításáért felelős képviselőjének, valamint a jövő generációk jogainak biztosításáért felelős képviselőnek a hatásköreit és tevékenységi lehetőségeit. Tehát végül olyan módosítást javasoltunk a szövegben, hogy azok a személyek, akik úgy érzik, hogy egy államigazgatási szerv korlátozza vagy veszélyezteti nemzetiségi jogaikat vagy leszármazottaik jogait, közvetlenül is kapcsolatba léphessenek az ombudsman képviselőivel, az ombudsman hozzájárulása vagy ellenőrzése nélkül, és hogy ők, a képviselő, felettesük hozzájárulása nélkül is eljárhassanak egy ilyen polgári kezdeményezés esetén.

A törvényjavaslat előzetes vitája során a kormánytagok, sőt az illetékes miniszterek is, megértették javaslatunk lényegét, nem voltak fenntartásaik vele szemben, de végül nem egyeztek bele kezdeményezésünk beépítésébe a jelenlegi tervezetmódosításba. Felszólítottak azonban minket, a Nemzetiségi Bizottság tagjait, és rajtunk keresztül közösségeink tagjait is, hogy legyünk aktívak az új alkotmány hamarosan induló kidolgozási folyamatában, és a civil véleményezési időszak részeként nyújtsunk be hasonló javaslatokat. E törvény mellett a parlament plenáris ülése elé került a közoktatással kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról szóló törvénytervezet is. Engem bíztak meg a Nemzetiségi Bizottság álláspontjának ismertetésével, így a plenáris ülés késő esti óráiban a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében szólaltam fel az anyagról. A törvényjavaslat elsősorban az iskolaigazgatók, valamint a tanári kar és az iskolai alkalmazottak egyes hatásköreinek visszaállításáról szól, amelyeket az elmúlt évek oktatási törvényének módosításai elvettek tőlük. Bizottságunk támogatta a törvény szándékát és tartalmát is, kijelentve, hogy az iskolaigazgatók és adminisztrátorok hatásköreinek meghatározásakor a törvény megfelelő egyensúlyt teremt e két iskolarendszerbeli szereplő hatáskörei között. Mindenekelőtt a nemzetiségi iskolák alapvető feladatainak biztosítása, a nemzeti nyelv oktatása, vagy az erős nemzeti identitásra nevelés érdekében minden típusú nemzetiségi oktatási intézményben. Ebben az értelemben ismertettem bizottságunk álláspontját.

2026. július 17.