Dr. Gyeney Laura nemzetiségi biztoshelyettes is részt vett a Magyarországi Szlovákok Kulturális Örökségének Napján, amelynek idén Tótkomlós adott otthont a város újraalapításának 280. évfordulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezés méltó módon tisztelgett Tótkomlós múltja és a hazai szlovákság gazdag kulturális öröksége előtt.

Az esemény ünnepélyes megnyitóval, áldással és köszöntőkkel vette kezdetét. Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke ünnepi beszédében szülővárosáról szólva hangsúlyozta: Tótkomlós modern kori alapítása óta a szlovák kultúra dél-alföldi fellegvára, amely fennállása óta őrzi különleges közösségformáló erejét. Kiemelte, hogy a város története a kitartásról, az elődök öröksége iránti tiszteletről, valamint a szlovák nyelv, kultúra és identitás továbbadásáról szól.

Ezt követően a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete könyvbemutatójának keretében a résztvevők megismerhették a „Szlovákok és a szlovák nyelv Magyarországon” című, Tótkomlósról szóló esettanulmányt. A programot a gála résztvevőinek felvonulása, a békéscsabai és a tótkomlósi szlovák iskolások műsora, valamint a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete regionális központjainak gálaműsora tette teljessé.

Az ünnepségen különös hangsúlyt kapott Szent Cirill és Szent Metód, Európa társvédőszentjeinek öröksége. Több mint tizenkét évszázaddal ezelőtt érkeztek a szláv népek közé, és új írásmódot hoztak számukra, megalapozva a szláv írásbeliséget. Munkásságuk nyomán az anyanyelven írott szó – szlovákul: „slovo” – nemcsak a hit és a tudás közvetítőjévé vált, hanem a közösségi identitás egyik alapkövévé is. Ezt az örökséget ma is az egész szlovákság ünnepli, hiszen az írásbeliség kulcsszerepet játszik a nyelv és a kultúra fennmaradásában.