Az Országgyűlés a 2025. április 29-i ülésnapján nemzetiségi napirendi pontként tárgyalta a Felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/11622. számú törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága véleményét – a Bizottság által felkért előadóként – Kissné Köles Erika szlovén országgyűlési szószóló, a NEB alelnöke ismertette. Felszólalásában elmondta, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi közösségek vezetői és a Bizottság tagjai mindig kiemelt érdeklődéssel figyelik a köznevelést érintő törvénymódosításokat, de a nemzetiségek jövőjét erősen befolyásoló felsőoktatást érintő változásokat is. Ahogy minden közösségnek, a Magyarországon élő nemzetiségi közösségeknek is biztosítékot jelent a minél magasabb számban a nemzetiségekért dolgozó magasan képzett szakemberek jelenléte. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nemzetiségi szakemberek nem csupán a köznevelésben, óvodai, általános iskolai és középiskolai képzésben vesznek részt, de jelenlétük ugyanilyen fontos a médiában, a közgyűjteményi, múzeumi intézményekben, közigazgatásban, gazdasági élet számos területén és nyilvánvalóan a művészeti nevelésben is.

Egy közösséget jól irányítani, fejlődésének biztosításához hatékonyan hozzájárulni a sokoldalúan képzett, magas szintű tudással rendelkező emberek képesek. Évtizedek óta jellemző törekvése a nemzetiségeknek, hogy a 13 őshonos nemzetiségi közösségben minél magasabb arányban legyenek jelen a felsőoktatási végzettséggel, tudományos fokozattal rendelkező munkatársak.

Jelen törvényjavaslat felsőoktatást is érintő passzusai a külföldi érettségi bizonyítványokhoz és oklevelekhez hasonlóan megteremti a külföldi tudományos fokozatok egyenértékűségét. Ez a rendelkezés szolgálja egyrészt a nemzetközi felsőoktatási mobilitás intenzitását, de a tudományos élet területén elérhető eredményeket is. A külföldi tudományos fokozatok és a hazai doktori fokozatok egyenértékűsége kiváltja az úgynevezett honosítási eljárást, tehát a külföldi oklevelek esetében a honosítás sokszor elhúzódó, hosszadalmas és olykor bürokratikusnak tűnő folyamatait.

A nemzetiségi közösségek gyakran küzdenek például azzal, hogy az anyanyelvük oktatásához nem áll rendelkezésre itthon elegendő nyelvtanári végzettséggel rendelkező pedagógus. E törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy akik a nyelvtanári oklevelüket kiállító országban jogosultnak és felkészültnek minősülnek, tehát diplomát szereznek, hogy a kiállító ország hivatalos nyelvét általános iskolákban, középiskolákban, felsőfokú intézményekben vagy akkreditált nyelvi képzést végző oktatási központokban taníthassák, az adott nyelvet oklevelük elismerését követően ugyanilyen intézményekben hazánkban is taníthassák idegennyelvként, nemzetiségi nyelvként.

Diplomájuk értéke a hazai nemzetiségi oktatási intézményekben is nagymértékben segítheti a minőségi nyelvoktatás biztosítását a képzésekre beírt tanulók, diákok, hallgatók számára. A magas szintű nyelvismeret jelen korunkban elsődleges elvárás, a tanulmányok folytatása, a munkavégzés, a kommunikáció és a nemzetközi kapcsolatok terén egyaránt. Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága támogatja a törvényjavaslat plenáris ülésen való elfogadását.

Kissné Köles Erika

Fotó: az Országgyűlés Sajtóirodája