2025. január 25-én került sor a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának 29. országos gálájára a magyarországi német önkormányzatok napja alkalmából. Különleges esemény volt ez, amelyen a magyarországi németek kulturális sokszínűségét és gazdag örökségét ünnepeltük.

Az eseménynek ezúttal a neves pécsi Kodály Központ adott otthont.
Ünnepi beszédet mondott Joschi Ament, a Magyarországról Származó Németek Szövetségének elnöke.

A gálaműsor keretében adtuk át a magyarországi németek legrangosabb kitüntetéseit.

Évről évre a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke nyitja meg az országos gálát, ő alapozza meg gondolataival e különleges délután ünnepi hangulatát. Englenderné Hock Ibolya, az MNOÖ elnöke azonban sajnos egy nemrég elszenvedett baleset miatt ezúttal nem tudott személyesen jelen lenni.

Megkönnyebbüléssel jelentjük, hogy állapota jelentősen javult, és gyógyulófélben van. Gondolatait és jókívánságait helyettese, Schubert Olívia olvasta fel. A német nyelvű köszöntőbeszéd itt olvasható.

Ünnepi beszédet mondott Joschi Ament, a Magyarországról Származó Németek Szövetségének elnöke. A német nyelvű beszéd ide kattintva érhető el. Az országos gála csúcspontja a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata legmagasabb kitüntetésének átadása volt. A Magyarországi Németségért Arany Dísztű minden évben olyan magyarországi németeknek, más magyar állampolgároknak és külföldieknek adományozható, akik a nemzetiség érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és tevékenységükkel hozzájárultak a hazai németség nyelvének, tárgyi és szellemi kulturális örökségének, történelmi hagyományainak megőrzéséhez. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának közgyűlése az előzetesen benyújtott javaslatok alapján évente három díj odaítéléséről dönt. A kitüntetéseket Schubert Olívia elnökhelyettes adta át.

A magyarországi németség érdekében végzett kiemelkedő munkájáért Arany Dísztűt vehetett át DR. KŐRÖSNÉ HEREIN MÁRIA, német, földrajz, skandinavisztika és német nemzetiségi szakos tanár, tantervfejlesztő.

 Dr. Kőrösné Herein Mária sváb, illetve német-osztrák családból származik Budakesziről, Budapest peremén nőtt fel polgári kultúrában. Gyermekkorát nagy hatású tudósok, szerzetesnők, iparosok és lokálpatrióták alakították mind anyai, mind apai ágon. Legközelebbi rokonai között található az egykori, 68-as generációhoz tartozó német külügyminiszter is. Nem meglepő tehát, hogy már fiatalon magában hordozta azt az örökséget, amelyet mindvégig igyekezett megőrizni és ápolni. Dokumentumokat gyűjtött és őrzött családja, valamint szülőfaluja magyarországi német történetéről. Már fiatalon elkezdte irodalmi és dokumentarista módon feldolgozni gyermekkorának emlékeit, valamint Budakeszi és környéke szakrális emlékeit.

Körülbelül 30 éve meghívást kapott a Magyarországi Német Katolikusok Egyesületének vezetőségébe. Rendszeresen képviseli a magyarországi német katolikusokat a dunai svábok altöttingi fogadalmi zarándoklatán. Lelkes munkájának köszönhetően a magyarországi német kórusvilág kiemelkedő együttesei, valamint neves orgonaművészek és zenészek részvételével számos német nyelvű szentmise vált a kulturális és vallási élet szerves részévé. Külön említést érdemelnek az általa szervezett zarándoklatok, keresztutak és a városmisszió keretében megrendezett Német Napok. Kezdettől fogva szinte minden eseményről írásban is beszámolt a Neue Zeitungban, a Deutscher Kalenderben, valamint német lapokban, mint például a Gerhardsboteban és a Donauschwäbische Zeitungban. Ezenkívül saját kiadásban több művet is megjelentetett, amelyekkel a magyarországi németség kulturális örökségét őrizte és adta tovább.

Diplomás tanárként a Pest és Nógrád megyei Német Iskolaszövetségben is aktív szerepet vállalt, ahol rendszeresen szervez továbbképzéseket némettanárok számára. Az egyesület számos, magyarországi német témájú diplomamunkát is gondoz.

Elkötelezett munkájáért 2019-ben a Magyarországi Német Iskolák Szövetsége Dr. Vargha Károly-díjjal tüntette ki, 2022-ben pedig a Budapesti Német Önkormányzat Budapest németségéért díjjal ismerte el munkáját.

A magyarországi németség érdekében végzett kiemelkedő munkájáért Arany Dísztűvel tüntették ki DR. JÓZAN-JILLING MIHÁLYT is, aki több mint 29 év áldozatos, önzetlen és professzionális munkájával jelentősen hozzájárult a magyarországi németség elismeréséhez és megbecsüléséhez.

Dr. Józan-Jilling Mihály széles körben ismert személyiség, különösen azok körében, akik érdeklődnek a magyarországi német közösség közélete iránt. 1976 óta él Szekszárdon, ahol a mai napig főorvosként tevékenykedik. Belgyógyász és kardiológus, emellett egyetemi docensként oktató tevékenységet is folytat, mindenekelőtt a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának német nyelvű képzésében. Tagja mind a Német, mind a Magyar Kardiológiai Társaságnak.

Több mint negyed évszázadon keresztül sokoldalúan formálta a magyarországi németség közösségi életét. 1994 és 2017 között a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke volt. Ezt megelőzően a magyarországi németség szószólójaként tevékenykedett Szekszárd város közgyűlésében. 1995-től 2021-ig a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségét vezette, és több cikluson keresztül volt a Tolna Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának megalakulása óta – egészen 2024-ig – a közgyűlés tagja volt, egy ideig annak elnökhelyettesi tisztséget is betöltötte. Hosszú éveken át elnökként vezette az MNOÖ Szociális Bizottságát. Közgyűlési és kabineti tagként mindig kitartóan, emelt fővel képviselte a magyarországi németség érdekeit. Kiemelkedően sokat tett a német-magyar kapcsolatok erősítéséért és a testvérvárosi kapcsolatok ápolásáért. Dr. Józan-Jilling Mihály fáradhatatlan munkája városi, megyei és országos szinten egyaránt erősítette a magyarországi németség elismertségét. Tevékenységei a hagyományőrzéstől az oktatáson és nevelésen át számos területre kiterjednek. Utóbbinak különösen említésre méltó példája a szekszárdi Wunderland Óvoda fenntartói jogának átvétele, amely többek között az ő nevéhez köthető, és amely példaértékű elköteleződését mutatja az anyanyelvi oktatás iránt.

Munkásságával a magyarországi németség javát szolgálta, méltán érdemelte ki az Arany Dísztű kitüntetést

A magyarországi németség legmagasabb kitüntetésével KOLLER JÓZSEFNÉT is méltatták.

A Palotabozsokon született Koller Józsefné – vagy ahogy mindenki ismeri: Lisi Bas – egész életét szülőfalujában töltötte.

A helyi német nemzetiségi kórus és a híres Palotabozsoki Trió alapító tagjaként különleges hangjával lenyűgözte közönségét. Figyelemre méltó színpadi jelenléte mellett szenvedélyesen gyűjtötte és adta tovább a régi népdalokat, amelyeket számos énekesnek tanított meg. 

Elkötelezettségének köszönhetően meghatározó szereplőjévé vált a budapesti sváb báloknak, valamint Palotabozsok és a baranyai régió nemzetiségi rendezvényeinek. Szerepelt rádió- és televízióműsorokban is, ahol nemcsak énekével, hanem humoros történeteivel és verseivel is elvarázsolta a közönséget.

Zenei tehetségét a templomban is kamatoztatta: szentmiséken belföldön és külföldön, temetéseken és búcsúkon német egyházi énekeket adott elő. Több mint öt évtizeden át a templomi kórus oszlopos tagja volt. Még ma is gyakran kérik ki a véleményét dalok kiválasztásában – amelyek közül sokat ő maga jegyzett le. Tudásával segítette a környékbeli települések – például Villány, Szederkény, Feked, Lánycsók és Kaposvár – énekkarait is. Kiemelkedő munkát végzett a magyarországi német népviseletek megőrzéséért is. Munkásságát gondosan dokumentálta: a palotabozsoki kórus történetét fotókon, újságcikkekben és személyes feljegyzésekben örökítette meg, amelyek egy könyv alapjául szolgáltak. Emellett társszerzője volt két további kötetnek, amelyek a palotabozsoki németek életét és sorsát mutatják be. Több mint 20 éven keresztül részt vett a régi hangszeres zenészek találkozóin. A szüleitől örökölt sváb kultúra és nyelv iránti szeretetét továbbadta gyermekeinek és unokáinak.
 Még 91 évesen is aktív szereplője közösségének. Koller Józsefné munkássága felbecsülhetetlen hozzájárulás a magyarországi németség kulturális örökségének megőrzéséhez. Méltán érdemelte ki az Arany Dísztű kitüntetést.

Az országos gálán adtuk át arra érdemes fiataloknak a Koch Valéria-díjat is. A kitüntetést minden évben olyan középiskolások kapják, akik kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtottak, amellett pedig különösen aktívak a magyarországi német kulturális örökség ápolásában. Másrészt a díjat minden évben egy magyarországi német témájú, kiemelkedő színvonalú szakdolgozatért egy egyetemista is megkapja. A díjat Szauter Terézia, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata oktatási bizottságának elnöke, valamint Richolm Erik, az ifjúsági bizottság elnöke nyújtották át.

Koch Valéria-díjat vehetett át KLEIN LÉNA.

Klein Léna egy lenyűgöző fiatal tehetség Pilisvörösvárról; a Friedrich Schiller Gimnázium kiemelkedő diákja, aki elkötelezettségével és odaadásával jelentősen hozzájárul a magyarországi németség hagyományainak megőrzéséhez.

Léna családjában nagy hangsúlyt fektetnek a magyarországi német értékek ápolására. Német nemzetiségi óvodába és általános iskolába járt, ahol már kiskorától kezdve aktívan ápolta magyarországi német gyökereit. Különösen érdeklődik a nyelvjárás iránt, dialektusban előadott történetekkel már tízszer részt vett az országos szavalóversenyen. Előadásai, például az MNOÖ országos gáláján a Budapest Kongresszusi Központban, rendszeresen lenyűgözik a közönséget.

2022-ben német nemzetiségi népismeret kategóriában harmadik helyezést érte el az Országos Általános Iskolai Tanulmányi Versenyen.

Léna a „Schillerchen” iskolai kórus tagja, ahol kétszólamú német és magyarországi német dalokat adnak elő. Emellett tehetséges zenész is: hat éve kezdett fuvolázni. Aktívan közreműködik a Schiller Band, a Pilis Brass Band, a Pilisvörösvári Fúvószenekar és az északi régió magyarországi német ifjúsági fúvószenekarának munkájában. Elkötelezetten tevékenykedik továbbá a Pilisvörösvári Heimatwerk keretében is, amely egy sokrétűen működő egyesület a magyarországi német hagyományok ápolására.

Léna önkéntesként segíti a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Önkormányzat munkáját is. Tagja az iskolája röplabdacsapatának.

Koch Valéria-díjjal tüntették ki TILL-HALÁSZ FLORINÁT is.

Till-Halász Florina, aki immár tizenkét éve a pécsi Koch Valéria Iskolaközpont kiemelkedő diákja, rendkívüli elkötelezettségével és a magyarországi német kultúra iránti szeretetével tűnik ki. Ez a mindennapjaiban is megnyilvánul: az iskolában és a magánéletben egyaránt minden lehetőséget megragad a német nyelv használatára. Különösen fontos számára az az erő, amelyet ősei életéből merít.

Florina generációjának példaképe. Éveken át szenvedélyes tagja volt iskolája kórusának, fuvolázik az iskolai fúvószenekarban, és nagy odaadással táncol a hagyományőrző Fünfkirchen-Leőwey Táncegyüttesben. Tanulmányai során szívesen vállal kihívásokat, kimagasló eredményeket ért el nyelvi, irodalmi, szavaló-, népismereti és matematikaversenyeken. Különösen büszke arra, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny német mint anyanyelv kategóriában a nyolcadik helyet szerezte meg – ez nyelvi tehetségének és céltudatosságának ékes bizonyítéka.

Florina elkötelezettsége azonban messze túlmutat az iskolán. Legyen szó nyári táborokról vagy a Vöröskereszt önkéntes munkáiról, mindenben teljes odaadással és kreativitással vesz részt. Magyarországi német családja hagyományainak továbbadásával azt szeretné megmutatni, hogy a múlt és a jövő közötti kapcsolatot életben lehet tartani. Florina a jövőben építészetet szeretne tanulni.

Koch Valéria-díjat kapott WEISZ ÁDÁM is.

Weisz Ádám, egy tehetséges és elkötelezett városlődi fiatalember, családja példáját követve kiemelkedő munkát végez a magyarországi német kultúra és zene területén. Ádám figyelemre méltó zenei pályát futott be: kezdetben zongorázni tanult, majd a hangsúlyt a stájer harmonikára helyezte, amelynek mestere lett. Jelenleg az Steixner István Dalkör művészeti vezetője, valamint a Löder Buam Zenekar vezetője és zenésze. Tevékenységével aktívan hozzájárul a hagyományos és értékes magyarországi német dal- és zenekincs megőrzéséhez és népszerűsítéséhez. Gombosharmonikájával a Dreimal Rosmarein Trió zenei kísérőjeként is fellép.

Akár a helyi óvoda tánccsoportjának zenei kísérőjeként, akár a városlődi templomi kórus tagjaként vagy orgonakísérőjeként, a hagyományos betlehemes játék előadójaként, vagy épp az Angermann Pál Általános Iskola kórusának tagjaként Ádám minden eseményt szenvedéllyel és hozzáértéssel gazdagít. Közel egy éve az ugodi dalkör zenei kísérőjeként is tevékenykedik.

Zenei tehetsége mellett Ádám az iskolai életben is sikeres: a veszprémi Lovassy László Gimnázium Német Nemzetiségi Tagozatának tanulójaként számos német- és történelemversenyen vett részt, figyelemre méltó eredményeket ért el. A hagyományőrző tevékenységet gimnáziumában is folytatja a német nemzetiségi kórus tagjaként, nemrégiben pedig a Wesprimer Buam együttesben is aktív szerepet vállalt. Sokoldalú elkötelezettségét a magyarországi német közösség iránt Wagenhoffer Nelli-díjjal is elismerték.

A Koch Valéria-díjat minden évben egy friss diplomás fiatal is megkapja, mégpedig a kiemelkedő, magyarországi német témájú diplomamunkáért. Idén PÁL NOÉMIT tüntettük ki.

 Pál Noémi a magyarországi német kultúra és hagyományok elkötelezett támogatója, aki elhivatottságával és odaadásával felbecsülhetetlen hozzájárulást nyújt közösségünk kulturális örökségének megőrzéséhez és továbbadásához. Noémi magyarországi német identitása már a Kaposszekcsőn töltött gyermekkorától kezdve, a nemzetiségi nevelésnek és a nemzetiségi közösségben való aktív közreműködésének köszönhetően erős. Germanisztikát tanult a Pécsi Tudományegyetemen, a németet mint nemzetiségi nyelvet választva szakirányként, német nemzetiségi szakos tanárnak készül.

Szülőfaluja fúvószenekarának tagjaként 13 éves kora óta klarinétozik, és zenésztársaival aktívan dolgozik a magyarországi német zenei örökség ápolásán. Olyan eseményeken való részvételei, mint a helyi Márton-napi ünnepségek és szüreti fesztiválok vagy a Hábich Konrád Fúvószenekari Találkozók fáradhatatlan elhivatottságáról és közösségi szerepvállalásáról tanúskodnak.

Noémi nemcsak zenei téren aktív, hanem a szülőfaluja német testvértelepülési bizottságának tagjaként is. Szoros kapcsolatot ápol a németországi Bietigheim testvérvárossal, ahol találkozók szervezésében és a két város gyermekei közötti kulturális csereprogramok megvalósulásában működik közre, elősegítve ezzel a határokon átívelő együttműködést. Kiemelkedő tudományos hozzájárulása a magyarországi német zenei örökség megőrzéséhez külön figyelmet érdemel. Diplomamunkája, amely a szülőfaluja német önkormányzatának támogatásával hamarosan nyomtatásban is megjelenik, fontos lépést jelent e becses örökség megóvásához és szélesebb közönség számára való elérhetővé tételéhez.

Noémi a jövőjét tanárként képzeli el, mindenekelőtt a német nyelvet és kultúrát szeretné oktatni, gazdagítva diákjai nyelvi és kulturális ismereteit. A víziója az, hogy a nyelvet és a hagyományokat összekapcsolja, például a zene vagy a néptánc segítségével. Kreativitása és lankadatlan elkötelezettsége igazi példaképpé és a magyarországi német közösség kiemelkedő nagykövetévé teszik őt.

Gratulálunk a kitüntetetteknek!

A gálán díjnyertes magyarországi német együttesek léptek fel. A Vecsési Zeneiskola Fúvószenekara 2007-ben alakult, megalakulása óta lenyűgöző fejlődésen ment keresztül. Az első karmestere Fenyvesi Antal volt, majd 2010-ben Szabó Imre vette át a zenei vezetést. Az együttes jelenleg 35-40 zenészből áll. Nemcsak a zeneiskola rendezvényeinek állandó szereplője, hanem rendszeresen fellép a hagyományos felnőtt zenekar koncertjein is. A fiatal zenészek versenyeken is bizonyították már az általuk képviselt kiváló színvonalat. A néhány évvel ezelőtti pécsváradi szakmai megmérettetésen bronzminősítést értek el, Vecsésen ezüstöt, és tavaly – legnagyobb sikerükként – kiemelt arany minősítést kaptak Biatorbágyon.

Két Hackl Antal-művet adtak elő különleges feldolgozásokban: a Hackl-polkát, amelyet ifj. Fazekas József hangszerelt, valamint a Ne aludj! című darabot, amelyet Brunner József dolgozott át.

A Singende Herzen kórust tíz évvel ezelőtt Fazekasné Gombár Mónika alapította a Vecsési Grassalkovich Antal Általános Iskolában. Az együttes célja, hogy az autentikus magyarországi német népdalokat átadja a fiatalabb generációknak. A kórus tagjai, akik mind felső tagozatos diákok, sokszínű repertoárral rendelkeznek. A vecsési népdalok mellett, amelyeket helyi nyelvjárásban adnak elő, régi és modern dalokat, egyházi énekeket, valamint adventi és karácsonyi dalokat is szívvel-lélekkel énekelnek. Elhivatottságukat és tehetségüket már többször elismerték. A Landesrat minősítésén kétszer is a legmagasabb elismerést kapták: a kiemelt aranyat. A kórus Vecsés kulturális életének meghatározó része, és a híres Wetchescher Nachtigallen kórus ígéretes utánpótlásának számít. A fiatal énekesek az alábbi dalokat mutatták be:

„Die Wetschescher Madel”,

„Nantschal”,

„Jetzt geh’ ma nimma ham”,

„Liedl is aus!”.

A kórus vezetője Fazekasné Gombár Mónika, az énekeseket Kreisz László kísérte harmonikán.

A gálaszínpadon egy olyan fiatal zenész tehetségét is élvezhettük, aki mélyen kötődik mind a magyarországi német fúvószenéhez, mind a klasszikus zenéhez: Toma Tamás.

Tamás Törökbálinton él, és apai ágon budaörsi és törökbálinti magyarországi német gyökerekkel rendelkezik. Jelenleg a Weiner Leó Katolikus Zeneművészeti Szakgimnázium tanulója, ahol klasszikus trombitát tanul. Az életében kiemelt szerepet játszik a hagyományos magyarországi német fúvószene és a helyi nyelvjárás. Klasszikus zenei képzése mellett Tamás több fúvószenekarban is aktívan közreműködik, például a Großturwaller Musikanten zenekarban, a Sóskúti Ifjúsági Fúvószenekarban, a Biatorbágyi Fúvószenekarban és a Schorokscharer Burschen nevű zenekarban. Emellett már olyan rangos zenekarokban is játszott, mint a Landesrat Ifjúsági Válogatott Zenekara, illetve kétszer is szerepelt az ÉMNÖSZ projektzenekarában.

Tamás nagy álma, hogy a zeneiskola elvégzése után zenei egyetemen folytathassa tanulmányait, és egyszer hivatásos trombitaművészként léphessen színpadra.Tamás Oskar Böhme „Ballettszenen op. 31” című darabját adta elő, zongorán Sarkady Katalin kísérte.

Amint azt már megszokhattuk, ezen a gálán is sor került egy olyan blokkra, amely közelebb hozta nagyszüleink értékes örökségét, a magyarországi német nyelvjárásokat. Sajnos e gyönyörű dialektusok napjainkban a hétköznapi nyelvhasználatban már alig-alig jelennek meg. Ezért is kiemelten fontos, hogy ezt a kulturális kincset megőrizzük és továbbadjuk a fiatalabb generációknak. Erre remek lehetőséget nyújt a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata által évente megrendezett szavalóverseny, amelyen diákok mutathatják meg nyelvjárási tudásukat. Az öt nyelvjárási kategória legjobbjai minden évben meghívást kapnak az országos gálára, ahol vidám történeteikkel rendre lenyűgözik a közönséget. Ez alkalommal a következő előadásokat hallhattuk:

● Molnár-Móricz Adél (Pécs): „Iwr ti Millr Kroßmottr”;
● Richolm Johanna (Pilisszentiván): „Ez kuadi Rausz, te Rigó”;
● Koczor Emma (Pilisvörösvár): „Worum is as ned kuad, a Zwülingschwaista hom”;
● Móczó Emmaróza (Somberek): „Máj Álmodör un ti Máusz”;
● Radnai Henrik (Pilisszentiván): „Te Pforre sei Paung”.

Az előadásokat Weisz Ádám zenei kísérete tette még különlegesebbé.

A Werischwarer Heimatwerk együttes a magyarországi német hagyományok ápolásának és megőrzésének szenteli tevékenységét. A csoport története 2014-ben kezdődött, alapját egy lenyűgöző pilisvörösvári népviseleti bemutató jelentette, amelyet 2013-ban rendeztek. Ezen az eseményen találkoztak először olyan fiatalok, akik szenvedélyesen érdeklődtek kulturális gyökereink iránt. Ami akkor néhány érdeklődővel indult, mára egy pezsgő egyesületté nőtte ki magát, amelynek négy különböző korcsoportban körülbelül 100 aktív tagja van. A Werischwarer Heimatwerk célja egyértelmű: a pilisvörösvári német hagyományok teljeskörű ápolása és továbbadása. A rendszeres találkozók során a tagok néptánccal, népdalokkal, zenével, történelemmel és természetesen a helyi nyelvjárással is foglalkoznak. Különös figyelmet fordítanak hagyományos viseleteik megőrzésére. Törekvésük, hogy egy olyan átfogó egyesületet hozzanak létre, amely a hagyományápolás minden aspektusát magába foglalja – egy olyan helyet, ahol a történelem tovább él és generációról generációra továbbadódik.

A közönség a „Tanz aus Nix” című koreográfiát tekinthette meg, amelyet Ludvigné Mirk Júlia és Mirk Szilvia alkotott. A zenei kíséretet a „Die Freunde des Heimatwerks” együttes biztosította.

A Die Fekeder zenekar, amely a szünetben a közönséget a folyosón szórakoztatta, 2020-ban jött létre helyi kezdeményezésre, és kizárólag fekedi zenészekből állt. Már korán megmutatkozott, hogy a magyarországi német népzene, különösen a fúvószene, különleges helyet foglal el a tagok szívében. A zenekar hangzásának javítása érdekében úgy döntöttek, hogy tapasztalt zenészeket is bevonnak. Az új tagok nemcsak rutinjukat hozták magukkal, hanem friss lendületet is adtak az együttesnek – így hamar kialakult a mai formáció. Az újonnan érkezettek közül sokan kisebb zenekarokban már szereztek tapasztalatot, ez pedig kezdettől fogva különleges dinamikát kölcsönzött az együttesnek.

A repertoár főként hagyományos sváb népzenéből áll. Emellett a zenekar fellépéseit cseh, német, szlovén és osztrák népzenei feldolgozásokkal is színesíti. A művészeti vezetők: Horváth Etele, Mahr Ferenc és Rózsár Milán. A zenekar vezetője Horváth Etele.

A Kleinturwaller Musikanten fúvószenekar 2007-ben alakult egy jótékonysági koncert alkalmából. Akkoriban kilenc biatorbágyi és sóskúti fiatal zenész fogott össze, hogy közösen hódoljanak a fúvószene iránti szenvedélyüknek. Különleges tény, hogy a csoport átlagéletkora akkor még 18 év alatt volt!

A legtöbb tag magyarországi német származású, ezért a zenekar célul tűzte ki, hogy az autentikus magyarországi német fúvószenét eredeti formájában ápolja és adja tovább. Szoros együttműködésben dolgoznak magyarországi német tánccsoportokkal, és rendszeresen fellépnek Magyarországon és külföldön egyaránt.

Pályafutásuk egyik kiemelkedő pillanata 2016 májusában érkezett el: részt vettek a Morva–Cseh Fúvószene Európa-bajnokságán, ahol a saját kategóriájukban a 6. helyezést érték el – ez óriási siker volt! Emellett a Magyarországi Németek Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (Landesrat) minősítő versenyein ifjúsági és felnőtt zenekarként egyaránt többször is elérték a legmagasabb elismerést, a „kiemelt arany” minősítést.

A gálán egy egyveleget mutattak be, amely a Landesrat kvalifikációs versenyeinek darabjaiból áll. A programot Pete Tamás állította össze, Kaszás Sándor hangszerelte. A zenekar vezetője Pete Tamás.

A Wesprimer Buam nevet viselő együttes fiatal énekesei a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanulói, és iskolájuk nemzetiségi kórusának tagjai. Két évvel ezelőtt tanáraik bátorítására alapították meg ezt az együttest.

A fiúk számára az éneklés nem csupán szórakozás, hanem a mindennapjaik fontos része, amelyet lelkesedéssel élnek meg. Repertoárjuk magyarországi német dalokból áll, amelyeket nagy szenvedéllyel és háromszólamú énekkel, harmonikakísérettel adnak elő.

A Wesprimer Buam már most figyelemre méltó sikereket tudhat maga mögött: a veszprémi Gizella-napokon tartott fellépésük alkalmával elbűvölték a közönséget, a keszthelyi Helikon Fesztiválon pedig különdíjat kaptak.

Változatos gálaprogramjukban az alábbi dalok hangzottak el: „Zehntausend Mann”, „Muss i denn”, „Die Vöglein im Walde”, „Kehr ich einst zur Heimat wieder”, „In einem Polenstädtchen”, „Schwarzbraun ist die Haselnuss” és „Jetzt kommen die lustigen Tage”.

A kórus vezetője Nagy-Peidl Éva, a harmonikakíséretről pedig Weisz Ádám gondoskodott.

A Magyarországi Német Színház nemcsak az egyetlen professzionális német nyelvű színház Magyarországon, hanem egy olyan színpad is, amely hidat épít: kultúrák, nyelvek és generációk között.

A színház a magyarországi német kisebbséget, a németül tanulókat, a német nyelvterületről érkező látogatókat, és mindenkit megszólít, aki érdeklődik a német nyelvű kultúra iránt. Itt magas színvonalú színházi előadások várják a közönséget német nyelven – klasszikus és kortárs darabok felnőtteknek, osztálytermi előadások fiataloknak, valamint mesék gyermekek számára.

A társulat kétévente különleges színházi produkció keretében a magyarországi németek történelmének egy-egy meghatározó témájával foglalkozik – megindítóan, inspirálóan és mindig aktuálisan.

Gálaszínpadunkon az „1948 – csomag nélkül” című darabból láthattunk részleteket; a darabot Clemens Bechtel és Franz Huber írta. A történet 1948-ban, egy dél-magyarországi kis faluban játszódik – egy olyan időszakban, amelyet átalakulások és feszültségek jellemeztek. Az elűzött emberek közül néhányan visszatérnek, miközben más régiókból, például a Csehszlovákiából érkező magyarok már elfoglalták házaikat. Világok ütköznek: az újonnan érkezők a hazatérők otthonaiban élnek, családok szakadtak szét, és a háborút túlélők kétségbeesetten keresik az új kezdetet.

Ez a történet a veszteségről, az újrakezdésről és arról a kérdésről szól, hogy vajon hová tűnik a haza.

A darabot Clemens Bechtel rendezte, Vesna Hiltmann készítette a díszleteket, a dramaturgiáért pedig Franz Huber felelt.

A színpadon Lotz Katalin, Melissa Hermann, Palya Noémi, Sipos Eszter és Jonas Gundelach játékát láthattuk.

A nagymányoki „Glück Auf” Nemzetiségi Kórus 1976-ban alakult, tagjait a zene szeretete és a hagyományok iránti mély elkötelezettség köti össze. A kórus nem csupán éneklésben jeleskedik: a nagymányoki sváb paraszti tárgyak gyűjtése iránti elhivatottságuk eredményeképpen létrehozták a nagymányoki tájházat, amely kultúrájukat és történelmüket őrzi.

A kórus több egy egyszerű zenei közösségnél: tagjai igazi családot alkotnak. Céljuk, hogy továbbadják szülőfalujuk értékes hagyományait, és újraélesszék Nagymányok dallamkincsét. Repertoárjuk azonban nem csak helyi dalokra korlátozódik, szívesen gazdagítják azt más régiók melódiáival is.

A kórus rendszeres résztvevője miséknek és egyházzenei fesztiváloknak, valamint a Landesrat által szervezett minősítő versenyeknek, ahol mindig kiváló eredményeket érnek el.

Az előadásuk során az alábbi dalokat hallhattuk: „Nach meiner Heimat…”, „Es ging e Madel in den Wald…”, „Ich hab e mol…”, „So herzig, wie mein Liesl…”. A kórust Herger Éva vezeti, a harmonikakíséretről Hoffmann-Bede Szilvia gondoskodott.