Nyolcvan éve, 1945. január 2-án 135 fiatal férfit és leányt hurcoltak el málenkij robotra Hercegkútról a Szovjetunióba, közülük tizenhatan soha nem tértek vissza.

Január 19-én rájuk is emlékeztek a Hercegkúti Kisboldogasszony Templomban a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja alkalmából. Szentmisét tartottak, valamint azt követően koszorúzást.

Rák József, Hercegkút független polgármestere kiemelte, a község múltjának feltárása és megőrzése identitásuk alapja.

Nagy János, Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár arról beszélt, hogy 80 évvel ezelőtt kétségbeesett emberek sokaságát hurcolták el. Hercegkút lakosságának a hatodát vittek el munkatáborokba. Az elviselt szenvedésekért kárpótolni nem lehetett senkit, hiszen a kommunista diktatúra hallgatásra kényszerítette a hazatért túlélőket.

Az államtitkár azt is mondta: Szent István király kora óta a németek és magyarok társak az államépítésben, sorsunk összefonódva jelöli ki az utat valamennyiünk számára – tette hozzá.

Ritter Imre, német nemzetiségi képviselő, az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke német nyelven is elmondott beszédében kiemelte: a több száz hazai sváb családot ért máig felfoghatatlan tragédia mély nyomot hagyott a magyarországi német közösségben.

Hozzátette, sokan gondolják azt, hogy a második világháború már csak történelem, de valójában napjainkig is érezhető hatásai vannak. Feladatuk ma az a közösségeknek, hogy az elhurcolt édesanyák és édesapák, testvérek emlékét megőrizzük.

A község életét meghatározó eseményről tudni kell, hogy a sváb ősökkel rendelkező település lakóinak egyetlen „bűne” a származásuk volt, az 1944. december 22-én született 0060 parancs alapján ugyanis a hadban álló hadsereg „mögöttes területén elvégzendő közmunkára” szánták a német származású embereket. Ez legtöbbjüknek embertelen bányamunkát jelentett, vagy éppen építkezéseken végeztek nehéz fizikai tevékenységet.

A kényszermunkára elhurcoltak közül napjainkban már csak egy hercegkúti személy él, a 98 éves Koczák Andrásné (szül. Götz Mária).