Raoul Wallenbergről, a nyilas uralom alatt üldözöttek tízezreit megmentő diplomatáról elnevezett elismerést hatan vehették át január 17-én Budapesten a Civilek Házában. A díjjal azok tevékenységét ismerik el, akik hitéleti tevékenységükkel hozzájárulnak népek, vallási közösségek együttéléséhez, méltó példát mutatva humanizmusból.

A vészkorszakban a deportálástól magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatáról elnevezett díj megalapítását a Raoul Wallenberg Egyesület kezdeményezte azzal a céllal, hogy etikai mércét és példát állítson a magyar társadalmi és politikai közélet elé. A díj azok áldozatos munkáját, emberi, közösségi magatartását ismeri el, akik tevékenységükkel, életútjukkal példát mutatnak a Magyarországon hátrányos helyzetben élők, diszkriminációt elszenvedők érdekében, az emberi és állampolgári jogok érvényesítésében kifejtett tevékenységükkel – olvasható a civil szervezet honlapján.

A díjban olyan egyházi személyek, közösségek is részesülhetnek, akik hitéleti tevékenységük során, a hit erejét felhasználva, aktívan hozzájárulnak a különböző népcsoportok, felekezetek, vallási közösségek együttéléséhez, az előítéletek leküzdéséhez.

A díjátadón részt vett Erdő Péter bíboros, prímás és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága képviseletében Oláh Gábor tanügyi igazgató.

Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, kiemelten a díjazottakat. Az elismerést hatan vehették át Szili András plébános, Baranya István, a Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola igazgatója, Babits Antal vallásbölcselő, bibliakutató, Glonczi László integrációs oktatási szakértő, Hárs Gábor diplomata, közéleti aktivista, valamint Surányi András filmrendező, egyetemi oktató. 

Andreas Attorps, a Svéd Nagykövetség munkatársa kiemelte, nemzetük büszkeségeként tekintenek Raoul Wallenbergre, akiről a világ számos országában megemlékeznek, és akiről több országban neveztek el díjat. Ez a díj mindenütt ugyanazt a célt szolgálja: elismerni azok tevékenységét, akik kiállnak az emberség, a tolerancia, a demokrácia mellett. Rámutatott, az embermentő diplomata emlékezete hídként köti össze a két országot: Wallenberg Svédországban született, de Magyarországon találta meg küldetését, itt vált több ezer ember megmentőjévé. Ő, és a példáját követő életmentők „csillagok”.

A világban, ahol mindig sok a sötétség, a háború, a rasszizmus, antiszemitizmus, sok csillagra van szükség, akik fényt árasztanak és utat mutatnak – fogalmazott Andreas Attorps.

Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke hangsúlyozta, a díjazottak példaképek, és minden honfitárs lehet díjazott, aki inspirál, motivál, hitet, reményt, erőt, viszonyítási alapot ad. Így lesznek példaképek, akik hatással vannak tetteinkre. Követésükre, a tőlük való tanulásra a Biblia is ösztönöz. Azt látjuk, az őszinteség, a becsületesség, a segítőkészség még mindig benne van a fiatalok ideáljában, de sajnos gyengülőben vannak a szülői és tanári példaképek, és egyre többen vannak, akik nem akarnak hasonlítani senkire. Kimondhatjuk: a példaképválasztás szempontjai ma is ugyanazok.

Ha a segítőkészség, empátia, hitelesség jelen van, nagy és növekvő a civilek és egyházak, a modern kommunikációs intézmények szerepe.

A laudációkat a bíráló bizottság részéről Forgácsné Dénes Katalin titkár és Derdák Tibor elnök ismertette.

Forgácsné Dénes Katalin Szili András, Békásmegyer-Ófalu Szent József-templom plébánosa, a Szent Erzsébet Karitász lelkésze méltatásában ismertette a díjazott papi életútját, melynek fontos része a spanyol anyanyelvű hívek lelkipásztori gondozása. Az ukrajnai háború kitörésekor vállalta és megszervezte az Ukrajnában tanuló, menekülni kényszerülő spanyol ajkú diákok befogadását. Egy este alatt összegyűlt befogadásukra minden, ami szükséges, és a békásmegyeri-ófalusi Szent József Plébánia közössége heteken át gondoskodott a 150-200 menekült elszállásolásáról, ellátásáról. Mint a spanyol ajkúak lelkésze segíti híveit, hogy „identitásuk megőrzése mellett megismerjék a magyar és európai kultúrát, közös vallási és kulturális alapokat keresve és egymást elfogadva, együtt élve a többségi társadalommal maguk is befogadó közösséggé váljanak”.

A békásmegyeri fiatalok közösségét, a „pueblót” vezető fiatal plébános vallja, az embereknek nagy szüksége van barátokra, akikre számíthat. A „puebló” tagjai egy bizalommal teljes közegben oszthatják meg egymással a gondolataikat hitről, istenkeresésről összetartozásról, mindezt Jézus életén keresztül.

Szili Andrást Erdő Péter bíboros terjesztette fel a díjra.

Szili András kérdésünkre elmondta: A díjátadó alkalmat adott arra, hogy rácsodálkoztam, mennyi helyre, helyzetbe vezetett az Isten útja, és ezekben mennyi emberre számíthattam! Ennek a sok embernek a munkája van a díj mögött is. Jó volt erre visszagondolni a díj kapcsán. Fiatalkorom ellenére megkaphattam a díjat, és mennyi lelkipásztori tevékenység részese lehettem! Nagy megtiszteltetés volt számomra ez az elismerés. Raul Wallenberg is fiatalon kapta a küldetést, és nem lehetett tudni, mire is vállalkozik. Az Istenbe, gondviselésbe vetett bizalom nélkül ez lehetetlen. Wallenberg egyedül volt, míg nekem nagy segítség, hogy lelkipásztori szolgálatomban nem vagyok egyedül, sok mindenkire számíthatok. Hallgatva a laudációkat, jó volt ennyi féle életúttal találkozni, emberekkel, akik a gondviselés kezében eszközzé váltak, és ugyanazért a célért dolgoztak a maguk világában. Nálunk a plébánián is nemcsak a hívők érezték megszólítva magukat, amikor befogadtak a spanyolajkú fiatalokat, az Ófalu lakossága egy emberként állt a befogadás mellé, és mondott igent a rászorulók segítésére – adott hangot lelkesedésének Szili András.

Baranya István tanító, tanár, pszichológus a Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola igazgatója. 28 éve vezeti az intézményt, 41 éve van a pályán. Iskolája kezdettől fogva felvállalja a hátrányos helyzetű gyerekek nevelését, teszik ezt ma a katolikus értékrend iránt elkötelezetten, a tantestület támogató közegében. Az orosz–ukrán háború alatt 120 ukrán menekült tanulót fogadtak be. Az intézmény 2020-ban került az EKIF fenntartásába.

Számos roma származású fiatal számára tudott oktató-nevelő munkájuk kitörési lehetőséget biztosítani, akik ma már államtitkárként, főigazgatóként, válogatott sportolóként, képviselőként, sikeres vállalkozóként állják meg a helyüket. Baranya István több alkalommal volt nemzetközi konferenciák előadója, így mutathatta be Párizsban a szegény és cigány származású tanulók magyarországi nevelését. Baranya István nemcsak az iskola, hanem az iskolai oktatást támogató tanoda vezetője is. Hitvallása: Mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Az intézményvezetőt Gyetván Gábor, az EKIF főigazgatója ajánlotta a díjra.

Baranya István a díjat megköszönve megfogalmazta, mennyire hálás, hogy az elismerést a főpásztora, családja, a tantestülete és az EKIF munkatársai jelenlétében veheti át. „Legyünk elfogadóak, hogy együtt dolgozhassunk. Valljuk, hogy a sokszínűség isten ajándéka, ebből ered a hit, a szeretet ereje, ami tapasztalatom szerint mindenre magyarázat és megoldás.”

Babits Antal kiadóvezető, egyetemi oktató, bibliakutató nevéhez számos publikáció kötődik. Sokat tett a zsidóság, a neológia fennmaradásáért. Felekezettől függetlenül képviseli a zsidó-keresztény Biblia igazságait.

Glonczi László személyes missziója a romákat ért jogsértések feltárása és orvoslása. A Hátrányos Helyzetű Családok Egyesületének megalapítójaként küzd a jog- és érdekérvényesítésért, az integrált oktatásért.

Hárs Gábor diplomata, közéleti aktivista a baloldali politizálás képviselője. Szerepet vállalt a Raoul Wallenberg Egyesületben és más jogvédő szervezetekben.

Surányi András filmrendező, egyetemi oktató. 26 film kötődik a nevéhez, köztük a Kocsis –Intim megvilágításban, Az aranycsapat, a Fény-képek gyermekeinknek, Erózió, Egy másik világ. A KuglerArt galéria vezetője, mely a cigány képzőművészet, népművészet, iparművészet együttes bemutatását tűzte célul.

Fotó: Merényi Zita Forrás: Trauttwein Éva/Magyar Kurír