DR. SZABÓ KÁLMÁNNÉ CARUHA VANGELIÓ

(1940-2025)

2025. január 14-én reggel eltávozott közülünk dr. Szabó Kálmánné Caruha Vangelió, a görög közösség „Vangi nénije”. Halálával – bátran írhatjuk – egy korszak zárult le közösségünkben. Életműve jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az idegenbe szakadt görög honfitársaink Magyarországon is megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat, identitásukat és tegyük hozzá, akik ezt vállalták, vallásukat is. Vangi néni nemcsak nyelvtanár és pedagógus volt, de irodalmár, újságíró, színházi rendező, néprajzkutató, illetve önkormányzatok és társadalmi szervezetek képviselői is. És még sorolhatnánk. Mindvégig fáradhatatlanul dolgozott közösségünkért, amelyben betegsége sem akadályozta meg. Személyisége pótolhatatlan.

1940-ben született Görögországban, a Karditsa megyei Thrapsimi faluban. A polgárháború következményeként, 1949-ben került Magyarországra. Gyermekkorát Beloianniszban töltötte, ott végezte az általános iskolát is. Élete végéig szorosan kötődött a „görög faluhoz”, ifjúsági regényében és riportkönyvében (Az Olimposztól Angyalföldig, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1969.; Piros szegfűk és cédrusok, Kossuth Kiadó, 1978.) is betekintést kaphatunk a falu életébe. A sárbogárdi gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának görög-történelem szakán diplomázott. Diákszerelmével, Szabó Kálmánnal 1962-ben kötött házasságot. Az ő munkásságuknak köszönhetően jöhetett létre 1975-ben az ELTE Újgörög Nyelv- és Irodalom Tanszéke, melyen egészen 1995-ig oktatott görög nyelvet és irodalomtörténetet. Az 1982 és 1995 közötti, a politikai emigráció megszűnésétől a nemzetiségi önkormányzatok megalakulásáig terjedő átmeneti időszakban a kevés nyelvtanulási lehetőségek egyike volt Vangi néni és lánya, Antigoné nyelvtanfolyama az ELTE-n. Már az 1960-as évektől bekapcsolódott az emigráns egyesület munkájába. Az 1982-ben kulturális egyesületté alakult szervezetben egészen 1995-ig foglalkozott a kulturális feladatokkal, többek között a Hellenizmus folyóiratban is rendszeresen publikált.

1995-től új feladatok álltak előtte. Az újonnan megalakult Görög Országos Önkormányzat elnökhelyettese és egyben oktatási felelőse lett.

Újraszervezte a magyarországi görög nyelvoktatást a felnövekvő generációk számára. 2003-ban, amikor államilag bevezették a kiegészítő nyelvoktató iskolai nevelési-oktatási formát, sok-sok nehézséggel szembesülve, de végigvitte a hazai görög nyelvoktatás intézményesítését és a Szkevisz Theodorosz elnökölte országos önkormányzat megalapította a 12 Évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskolát, amelyben már államilag elismert bizonyítványt is kaphattak a gyermekek. Az intézmény első vezetője volt 2013-ig. A nyelvoktatás egységes rendszerben zajlott az ország valamennyi helyszínén, ahol jelentősebb görög közösség élt.

Szintén oroszlánrésze volt abban, hogy ma beszélhetünk magyarországi görögnyelvű színjátszásról. Kezdetben az iskola keretein belül indult újra a színjátszás 2003-ban, amikor hosszú évtizedek után a hazai görögség is anyanyelvű színdarabbal jelentkezett a magyarországi nemzetiségek színháztalálkozóján. Ez esetben tényleg nem túlzás, hogy a semmiből teremtette újra a görög nyelvű színházat amatőr színészekkel, megdolgoztatván még a közéleti szereplőket is, akik szintén szerepeket kaptak az első színdarabban. Igazi összmunka volt, amely Vangi néni pozitív személyiségét is megmutatta. Kiváló humorérzéke volt, még a nehéz pillanatokat is képes volt a humorral átvészelni. Mindenkivel tudott dolgozni, ha a másik fél részéről is volt fogadókészség.

Aktív munkatársa volt 1995-ös indulásától 2007-es megszűnéséig az országos önkormányzat Kafeneio című folyóiratának. Szépirodalmi írásai, az általa válogatott és közölt művek hiánypótlóak voltak a görög irodalomra szomjazó hazai közönség számára. Számos műfordítás kötődik a nevéhez. Szintén állandó munkatársa volt a Magyar Rádió görög nyelvű adásának.

A Fővárosi Görög Önkormányzat tagja volt 1995-től egészen 2011-ig. Ebben az időszakban szinte valamennyi március 25-i és október 28-i ünnepi megemlékezés szervezésében részt vett. Nem feledkezett meg szűkebb lakóhelyéről sem, az angyalföldi helyi görög önkormányzatban is sokáig képviselő volt, a ’90-es években népszerűek voltak a Dagály utcai görög estek. Drága Vangi néni! Köszönünk mindent, amit a magyarországi görögségért tettél, személyedet nem fogjuk tudni pótolni, de munkásságodból még évtizedekig meríteni fogunk – búcsúzik a magyarországi görög közösség.

Mindenki szeretettel emlékszik rá.

Nyugodjon békében!

DR. SZABÓ KÁLMÁNNÉ CARUHA VANGELIÓ