A Ferenczy Múzeum és Szentendre Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzata szervezésében kerül sor a  „Stéger Ferenc és az opera világa” című, nemzetközi tudományos tanácskozás, melyre szeretettel várják az érdeklődőket.Az esemény része  a Stéger-Stazic 200 bicentenáriumi év eseménysorozatának.

Időpont: december 2-án ( hétfőn)

Helyszín:  MűvészetMalom (Szentendre, Bogdányi utca 32.)

A konferencia reggel 9-kor kezdődik és a tervek szerint 18 óráig tart. A tizenhat előadó között van a horvát nemzetiségi közösségből és  az anyaországból is egy-egy előadó. Horvátországból érkezik Dr. Zdenka Weber horvát zenetudós asszony, volt diplomata. A magyarországi horvátok részéről Dr. Mann Jolán az ELTE adjunktusa a délutáni szekcióban méltatja Franjo Stazic (Stéger Xavér Ferenc) horvátországi művészi időszakát a Ljubav i zloba, az első horvát nemzeti opera zenetörténeti jelentőségét. 

13:10–13:30: Mann Jolán (ELTE BTK): Stéger Ferenc, alias Franjo Stazić pályájának horvátországi kezdete.

13:30–13:50: Zdenka Weber: Ferenz Steger – Franjo Stazić in Croatian music criticism and music historiography

A híres tenor születésének bicentenáriumát ebben az évben ünneplik.  Mindkét ország, Horvát- és Magyarország is mint korának Pavarottiját, saját fiaként tiszteli. Aki a szentendrei patikus gyermekeként 1824. december 2-án látta meg a napvilágot. A családi tradíciót követve gyógyszerésznek tanult és így jutott el Belovárra. Itt fedezte fel csodás hangját a katolikus templom orgonistája és vitte el őt Zágrábba. Bemutatta a kor horvát operajátszása ikonikus alakját, a születő horvát illír nemzeti mozgalom főemberének Alberto Ognjan Štriganak, aki Stéger mentora lett. Megszervezte az ifjú Stéger első operafellépését egy olasz társulattal, és támogatottját tanulni küldte Lisinski zeneszerzőhöz, a horvátok Erkel Ferencéhez. Aki ebben az időben éppen az első horvát nemzeti opera megalkotásán dolgozott. Így történhetett meg, hogy Stéger lett az első horvát nemzeti opera, a Ljubav i zloba tenor főszereplője. Még horvát nevet is kapott. Ugyanis Dimitrije Demeter az opera librettójának írója lefordítva a horvát nyelvre német nevét Stazicnak nevezte el. Stéger e névvel szerepelt az opera plakátjain. Ezzel az operával indult el nemzetközi opera-karrierje is. Később, amikor Stéger már a pesti Nemzeti Színház egyik vezető tenoristája lett Erkel Ferenc barátságát is elnyerte, aki esküvői tanúja is volt és hogy kedvezzen támogatottjának még a Hunyadi László opera tenor szerepét is kibővítette hangja számára. Így lett Stéger Xavér Ferenc egyszerre két nemzet kedvence és első számú zeneszerzőjének mentoráltja.

Stéger jelentőségét  a számok is jól mutatják. Hiszen 1874-ig, a színpadtól való visszavonulásáig, több mint hatvan szerepet játszott, elsősorban olasz és francia operákban. Ez idő alatt 2000-nél több alkalommal állt színpadra Európa több mint 50 színházában. Amelyek közül az 1846/1847-től kezdődő karrierjének zágrábi, bécsi, prágai, itáliai, német, barcelonai, kolozsvári és bukaresti fellépései kiemelkedő sikereket hoztak számára.