A Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes Titkársága, a Magyar Helsinki Bizottság / Hungarian Helsinki Committee és a Res Iudicata Egyesület „A digitalizáció hatása a védelemhez való jogra” címmel közös szakmai-tudományos konferenciát rendezett Budapesten.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Nemzetiségi Biztoshelyettes Titkársága, a Magyar Helsinki Bizottság és a Res Iudicata Egyesület „A digitalizáció hatása a védelemhez való jogra” címmel közös szervezésű egynapos szakmai-tudományos eseményt tartott 2024. november 15-én a büntetőeljárás iránt érdeklődő szakemberek, tudományos kutatók és az érintett szakpolitikai területeken dolgozók számára a Közép-európai Egyetem főépületében (1051 Budapest, Nádor utca 15.).

 Az eseményen a szakemberek, tudományos kutatók és az érintett szakpolitikai területeken dolgozók megvitatták a sérülékeny csoportok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésével és büntetőeljárás digitalizációval kapcsolatos tapasztalataikat. Külön is foglalkoztak az aktuális kihívásokkal, és lehetőségekkel, ezek nyomán javaslatokat fogalmaztak meg a rendszer jobb működésének optimalizálása érdekében. A szakmai esemény létrejöttét az Európai Unió Igazságszolgáltatás Programjának (JUST) (2021-2027) anyagi támogatása tette lehetővé.

Az Ombudsmanhelyettes a résztvevőket köszöntve hangsúlyozta a különböző szakmai hivatásrendek képviselői közötti folyamatos dialógus szükségességét és az ezzel járó kívánatos szinergikus hatásokat. Előadásának fókuszában a sérülékeny csoportok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének jogát vizsgálta a digitalizáció szempontjából. Kiemelte, hogy az elektronikus, on-line kapcsolattartás az ügyfelek és a bíróságok között megoldást jelenthet számos, már régóta létező kihívásra és megkönnyítheti például a fogyatékkal élők hozzáférését, mégis a digitális szakadék és a digitális írástudatlanság jelensége miatt önmagában is kihívást jelent egyes sérülékeny csoportok, különösen a szociálisan hátrányos helyzetű kisebbségi közösségek számára.

A bírói perspektívát Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke, valamint Fehér Szabolcs, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezető-helyettese közvetítették előadásaikban, kitérve a terhelt és a tanúk, illetve egyéb személyek személyes jelenlétének kérdésére a távmeghallgatás esetén, valamint a tolmácsok és szakértők on-line meghallgatására, továbbá az iratokhoz való digitális hozzáféréssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikra. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Krámer Lili kutató, a Magyar Helsinki Bizottság Büntető Igazságszolgáltatás Programjának munkatársa a büntetőeljárás digitalizációjával kapcsolatos, hét országra kiterjedő nemzetközi kutatási projekt keretében elkészült, hamarosan publikálásra kerülő hazai kutatás eredményeit mutatta be

A program célja a büntető igazságszolgáltatás különböző hivatásrendjei, a szakpolitika területén dolgozók és tudományos kutatók közötti párbeszéd ösztönzése volt, ezért a nap folyamán hangsúlyos szerepet kapott az interaktív műhelymunka. Az előadásokat követően moderált szakmai vitára került sor, ahol a résztvevők a korábban megismert kihívások alapján ajánlásokat fogalmaztak meg a nemzetközi kutatási projekt inputjaként. Ennek során olyan témakörökre tértek ki, mint a jelenlét egyenértékűsége a tárgyaláson, az ügyvédhez és jogi segítséghez való hozzáférés a digitális térben, a tolmácsolás és fordítás a digitális térben, valamint az ügyiratokhoz való elektronikus hozzáférés.