Magyarországi Szlovákok Napja 2024
Az Országos Szlovák Önkormányzat, a magyarországi szlovákok országgyűlési szószólója és a Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete szervezésében 2024. július 6-án a Fejér vármegyei Bakonycsernyén rendezték meg a Magyarországi Szlovákok Napját, amelyen több vallási és politikai vezető is beszédet mondott. A hazai szlovákság legkiemelkedőbb eseményét minden évben Szent Cirill és Metód július 5-i ünnepéhez kötődően július első szombatján rendezi meg az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) más-más szlovákok lakta településen. Bakonycsernyén több elismerést is átadtak az arra érdemeseknek. Az idén 300 éves nagyközségben az egész napos rendezvényen több vallási és politikai vezető is beszédet mondott az evangélikus templomban tartott ökumenikus istentiszteleten.

A Bercsényi utcában felállított Letelepedési emlékmű átadását követően mindenkit ökumenikus áhítatra hívtak az evangélikus templomba, ahol az OSZÖ átadta a Nemzetiségünkért Díjait, illetve a Lami István-díjat.
Az egyházaknak, illetve a szlovákiai magyaroknak és a magyarországi szlovákoknak nagy szerepük van abban, hogy jelentősen javult a magyar-szlovák kapcsolat – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Soltész Miklós hangsúlyozta: 2010-ben, kormányzásuk kezdetekor az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy békességet teremtsenek országon belül és a szomszédos országokkal is. Felidézte, hogy akkoriban Szlovákiában Magyarország volt a legelutasítottabb nemzet, s ezen mindenképpen változtatni akartak. Az államtitkár kiemelte, hogy az évszázados együttélés miatt is érdemes volt küzdeni, mert a két nemzet közötti kapcsolat ma már nagyon jó, amiben nagy szerepe volt az egyházak mellett a szlovákiai magyaroknak és a Magyarországon élő szlovák nemzetiségnek is.

Soltész Miklós úgy vélte, ez példaként szolgálhat más nemzetek irányába, és elhozhatja a legfőbb célt: továbbra is békességben élni egymás mellett. Az államtitkár elmondta, hogy Bakonycsernye újraalapításának 300. évfordulóját ünnepli, hiszen a korábbi falu elpusztult a török időkben. Három évszázaddal ezelőtt hitüket, kultúrájukat és nyelvüket őrző szlovák emberek kerültek a településre, amelyre büszke lehet magyar és szlovák egyaránt – hangoztatta.

– A 121. zsoltár arról szól, hogy a zarándokok együtt mentek a falvakból és a városokból, hogy közösen dicsérjék az Urat, miközben tudták, hogy egy gyönyörű templom és sok ismerős várja majd őket az út végén. A magyarországi szlovákok találkozóján, itt Bakonycsernyén ennek egészen különös üzenete van, hiszen 300 évvel ezelőtt a szlovákok egy még nem is létező a falu felé indultak. Úgy jöttek, hogy azt sem tudták pontosan, mi várja majd őket itt és mégis van kapcsolat az ószövetségi zarándoklat és a falut alapító ősök indulása között, hiszen mindkét csoport azzal a reménnyel indult útnak, hogy a célt elérve szabadon imádhassák az Istent, és az akkor még csak a lelkükben lévő templom, szorgalmas munkájuk révén megépült. Annak a templomnak az utódjában vagyunk most. Ha 300 évre visszatekintünk, azt nem mondhatjuk, hogy nem voltak nehézségek, mert voltak, és krízisek is voltak, de amit megtapasztalhattak az itt élők is, és aztán a Magyarországra hitünket gyakorolni érkező szlovák testvérek is, hogy Isten nem hagyta el őket, és azt gondolom, hogy a legszebb és a legfontosabb, amit ma az emlékezés mellett tudatosítanunk kell, hogy ez nem csak történelmi örökség, hanem lelki örökség is, amiből a ma embere meríthet, felekezettől függetlenül, mert tudatosítja bennünk, hogy az Úr megőriz bennünket jártunkban-keltünkben most, és mindenkor, és hogy hirdessük Isten igéjét, hogy gyakoroljuk hitünket javunkra, közösségeink építésére és üdvösségünkre, ámen – fogalmazott Szemerei János evangélikus püspök.

A 2024. évi „Nemzetiségünkért” Díjat Berényi Jánosné Lami Mónika, Onodi Daniela és a Nagybánhegyesi Szlovák Hagyományőrző Egyesület Rezeda Díszítőművészeti Szakköre kapta, Lami István-Díjban a Maglódi Kacamajka Városi Néptáncegyüttes részesült.
A templomban zajló eseményeket követően mindenki a sportpályára igyekezett, autókkal, buszokkal, hogy részese lehessen a délutáni és az esti programoknak és gálaműsornak, legyen az népviselet-bemutató, ének, zene vagy tánc.