JÚNIUS 24. IVAN DAN – Szent Iván nap – Keresztelő Szent János születése napja
Magyarországon a Szent Iván név terjedt el: június a néphagyományban Szent Iván hava – feltehetően a honfoglalás utáni bizánci kapcsolatainkból eredően és a János név szláv Jovános – Ivános – Iván alakjából származik.

A szentendrei horvátok idén is közös ünneplésre hívják a város lakóit Keresztelő Szent János ünnepére, Szent Iván napjára, az ’Ivan Dan”-ra június 22-ére, szombatra. A török hódoltság idején idemenekült római katolikus dalmátok által használt Templom-dombi Keresztelő Szent János templom ezen a napon tartotta búcsúját. Az ünnep éjjelén sokfelé világítottak lámpácskák a városban, hogy az ősi szokás szerint elűzzék a sötétséget, mert „János küldetése arról szól, hogy tanúskodjon a világosságról (vö. Jn 1,7)”.
Évszázados hagyományaikat felelevenítve mécsesekkel díszítik fel az óvárost a Templomdombtól a Duna korzóig.

Dalmát mise, zászlós felvonulás, éjféli tűzugrás

A magyarországi horvát közösség június 22-én ünnepli legnagyobb ünnepét, Iván napját. Gugán Iván, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke ebből az alkalomból hívja a közösség tagjait és az érdeklődőket a szentendrei rendezvényre.

“Önkormányzatunk őseink mediterrán hagyományait felelevenítve lumináriumok formájában, lámpák elhelyezésével az utcákon, tereken ünnepli az ünnepet a méltóságteljes és impozáns hangulat megteremtése érdekében. Az ünnepség délután öt órakor dalmát misével kezdődik, majd sötétedés után önkénteseink több ezer lámpa elhelyezését kezdik. Nyolc órakor a főtéren városvezetők, volt és jelenlegi városi képviselők társaságában lámpákból olajágakat formálunk, a béke, a szeretet és a jólét szimbólumait. Barátaink tizennyolc méteres Keresztelő Szent János jelképet készítenek, és idén is fényfolyó árad egészen a Duna-parti Kucsera keresztig. A Duna-korzón sátrakat állítunk fel, ahol Szentendre dalmát finomságait és borait kínáljuk. Naplemente után 21 órától a folyóparti pontonon a Vigad zenekar és a horvát KUD “Igraj kolo” szórakoztatja a közönséget. 21:30-tól a Zeneiskola énekes növendékeivel együttműködve operaestet tartanak. Ezzel egy időben a Ferenczy Múzeumi Központban és a Skanzenben is megrendezik a Múzeumok Éjszakáját érdekes programokkal. Tegyen egy sétát családjával és barátaival Szentendre óvárosában, számtalan kis lámpa fényének különleges hangulatában, gyújtson lámpát maga is, vagy hozzon magával egy mécsest, hogy az ünnep minél varázslatosabb legyen! Szentendre dalmát közössége és Szentendre város horvát kisebbségi önkormányzata szeretettel várja Önt!”

A nyárközép éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el. A napfordulókat már a keresztény vallás létrejötte előtt megünnepelték Egyiptomban és néhány közel-keleti népnél. A nyári napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.

Az egyház már az V. században beépítette a liturgiába (ekkortól említik a nyárközép éjszaka együttes megünneplését Keresztelő János ünnepével, s erre a napra helyezték a szent születésének időpontját, mint a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett) és megszentelte a Szent (János) Iván napi tüzet. A tűznek tisztító hatása van, nemcsak a testünket, hanem a lelkünket is tisztítja. A keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak.

Hazánkban a XVI. századtól biztosan, de valószínűleg már korábban is (1026 körül) örömtüzeket gyújtottak ezen az ünnepen.
Szentendre és környékének szerb lakói az ünnep előestéjén koszorúkkal díszítették fel a házak ajtaját, halottaik sírját és a kereszteket. A koszorúk alapanyaga az úgynevezett Iván-napi virág (Ivanjsko cveće = sárga réti virágok), amelyet mindenki maga szedett a mezőn. A koszorúkat az esti órákban helyezik el a ház kapujára. Hitük szerint a Szent Iván-napi koszorú megóvja a házat a rossztól, a villámcsapástól, a szélvihartól, továbbá a szerb büszkeség jelképe is.