Rendkívül sikeres a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának tanösvény-projektje, mégpedig nemcsak a hazai német közönség körében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Német Szövetségi Belügyminisztérium idén további két tematikus út létrejöttét támogatja. A projektgazda MNOÖ nagy örömmel konstatálta, hogy az országos hálózat mostantól olyan régióra is kiterjedhet, amely ez idáig nem büszkélkedhet egyetlen ilyen létesítménnyel sem. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei, festői szépségű Hercegkúton november 30-án adják át a 15. német tanösvényt, a 16.-t pedig a Budapesttől 50 km-re, a Gerecse hegység lábánál található Nyergesújfalun december 2-án.

NYERGESÚJFALU: NYEREG NÉLKÜL NYERGESEN

A koncepció megfogalmazása egy nyelvjáték, mely mind német, mind magyar nyelven jól működik és nem csak a város nevére, de múltjára és címerére is utal. A Nyergesújfalura betelepülő svábok ugyanis híresek voltak kistermetű, de gyors és szívós lovaikról, amiért is a tanösvény vezérmotívumaként a szakértői csapat a ’lovat’ választotta.  A majdani tanösvényt meglátogató érdeklődők részletekbe menően is informálódhatnak – többek között – a pünkösdi királyválasztásról, melynek során bizony a lovasok Nyergesen nyereg nélkül lovagoltak. Egy másik táblán olvashatunk a Jókai Mór regényeiben is szereplő nyergesi gyorsparasztokról, akik Buda és Bécs között sokkal gyorsabban szállították az utasokat, mint a császári és királyi postakocsi. Apropó híres emberek: egy tábla a település leghíresebb svábjáról, Kernstok Károly festőművészről és az ő helybelieket, a Dunát és természetesen lovakat ábrázoló képeiről szól. Máshol talán herceg érkezett fehér lovon, de Nyergesújfalun: nyergesi legény jött sötét lován a lányosházhoz, és ha „nyeregben érezte magát”, akkor bizony lakodalmat tartottak, melynek korabeli helyi szokásairól, népviseletéről is bőven nyújtanak információt a tanösvény táblái. Ezen az eseményen is természetesen finom nyergesi bort ittak, így egy további tábla bevezeti a kedves látogatót a borkészítés és szőlőtermesztés rejtelmeibe, valamint a Pince-völgybe. Végül, de nem utolsó sorban kiderül, hogyan vált az elmúlt évszázadban a település mezőgazdasági faluból iparvárossá a vízimolnárok, a kádárok és a kőfaragó dinasztiák jóvoltából.

HERCEGKÚT: A TOKAJ-HEGYALJAI SVÁB FALU

Hercegkút német neve – Trautsondorf – a település egykori földesúri családjára emlékeztet, aki évszázadokkal ezelőtt németeket telepített be. Ők a magyarországi németekre általában jellemző dolgokon – például a vallásosságon, a hagyományhűségen, a sajátos gasztronómián, a szorgalmon, vagy épp a történelem viharában megélt sorscsapásokon – túl számos helyi jellegzetességgel büszkélkedhetnek. Az UNESCO világörökség részét képező egyik pincesortól a másikig húzódó tanösvény számos látványos építmény (a Gombos-hegyi kálvária, a templom, az iskola vagy épp a sváb tájház) mellett halad majd el. Azt végigjárva sok-sok helyi történet tárul fel, mindehhez pedig a Zemplén hegység biztosít páratlan kulisszát.