Kerekasztal-beszélgetés a magyarországi nemzetiségi fiatalok helyzetéről és perspektíváiról
„Itthon, otthon – Nemzetiségi fiatalként a mai Magyarországon” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést szeptember 26-án a magyarországi nemzetiségi fiatalok helyzetéről és perspektíváiról a Mathias Corvinus Collegium (MCC). Az eseményen az ombudsmanhelyettest Török Tamás titkárságvezető és Béres Katalin Enikő jogi főreferens képviselték. Jelen volt Tirchi Richárd, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága nemzetiségi főosztályvezetője.
A kerekasztal-beszélgetést vitaindító előadásával a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán nyitotta meg, aki a kulturális identitás mintázatairól és átadásának lehetőségeiről osztotta meg gondolatait.
A kerekasztal-beszélgetésen négy nemzetiségi ifjúsági szervezet vezetői számoltak be arról, milyennek élik meg fiatalként a nemzetiségi létet, milyen lehetőségeik vannak a hagyományok és a nyelv éltetésére és továbbadására. A résztvevők Jordán Blanka (Magyarországi Németi Fiatalok Közössége – GJU – Gemeinschaft Junger Ungarndeutscher), Krkeljics Mirkó Mitár (ZORA – Magyarországi Szerb Fiatalok Egyesülete – Udruženje-ZORA-Egyesület), Szeljak Bence (Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete – Organizácia slovenskej mládeže v Maďarsku (MASZFISZ), Sztrein Virág (Magyarországi Románok Ifjúsági Szervezete) voltak. A beszélgetést Sullivan Ferenc, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatója moderálta.
A beszélgetés során a meghívottak bemutatták a szervezetük struktúráját és misszióját, valamint személyes elköteleződésüket. A kulturális identitás megerősítése kapcsán szóba került a családi közösség és a kortárs csoport szerepe, a nevelés-oktatási lehetőségek kialakítása, illetve megerősítése, valamint a hagyományőrzés és a modernitás közötti finom egyensúly megteremtésének lehetőségei. Kiemelten fontos szerepet kaptak a társadalmi mobilitás kérdései: a továbbtanulással és munkavállalással összefüggésben tapasztalható elvándorlás, kiköltözés az anyaországba és a kapcsolattartás a hagyományos nyelvi, illetve kulturális közösségekkel.