Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Magyarországi Lengyelség Napja

Június 24-én Budapesten került megrendezésre az Országos Lengyel Önkormányzat által szervezett Magyarországi Lengyelség Napja, amelyet 1996 óta – amióta a magyarországi lengyelek patrónusává avatták – Szent László napnak is neveznek. Az ünnepséget mindig László nap körül rendezik.

Az idei ünnepség szentmisével kezdődött a budapesti Szent István bazilikában. A szentmisét Krzysztof Grzelak atya, a Lengyel Perszonális Plébánia plébánosának asszisztálásával Mohos Gábor Esztergom-Budapest egyházmegyei segédpüspök, a bazilika plébánosa mutatta be. A
szentmisét Edyta Deák orgonajátéka és Danuta Misiąg Ollár furulyajátéka gazdagította.
A vendégek ezután az Aranytíz Művelődési Házba vonultak, ahol az ünnepi gála került megrendezésre. Az ünnepség fővédnöke Sebastian Kęciek lengyel nagykövet volt, Katarzyna Ratajczak-Sowa charge’ d’affaires diplomáciai ügyvivő
képviselte. A gálán jelen volt Andrzej Ryszard Kalinowski, a Lengyel Nagykövetség Konzuli és Lengyelségi Osztályának vezetője, dr. Rónayné Słaba Ewa lengyel nemzetiségi szószóló, Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes tanácsadója, az Egyházi és
nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárság Nemzetiségi főosztályának képviseletben pedig Árvai Attila, továbbá a lengyel nemzetiségi önkormányzatok képviselői és a Civil szervezetek – köztük A Bem J. Lengyel Kulturális Egyesület, a Szent Adalbert Egyesület és a Polonia Nova Egyesület képviselői, valamint az OLÖ intézményeinek küldöttei. Az ünnepségen részt vettek a budapesti, veszprémi, békéscsabai, pécsi, tatabányai, szolnoki, egri,
esztergomi és szentendrei lengyelség tagjai is.

Katarzyna Ratajczak-Sowa charge’ d’affaires diplomáciai ügyvivő ünnepi beszéde után átadták a lengyelségi díjakat, amelyeket Kövesdi Hanna, az Országos Lengyel Önkormányzat Koordinációs Bizottságának elnöke adott át.

A Szent László díjat idén Porga Gyula, Veszprém polgármestere kapta.
Porga Gyula többször kihangsúlyozta, hogy az egyik célja az, hogy Veszprém a leglengyelebb magyar város legyen. 2012 óta Tarnów Veszprém testvérvárosa. A két város kapcsolata nagyon igazi, élő, a hagyományokon és azok ápolásán alapul. 2018-ban Veszprémben tartották meg a Lengyel-Magyar Barátság Napjának központi ünnepségét. 2021-ben a barátság szellemében a belvárosi park a „Lengyel-Magyar Barátság parkja” nevet kapta. Ez év végén avatták fel Lech Kaczyński domborművét. 2023-ban Veszprém Európa kulturális
fővárosa. Az eseménysorozat keretében számos lengyel program is lesz.

Magyarországi Lengyelekért díjban részesült Dávid Mária, aki 2006 óta aktívan vesz részt a magyarországi lengyelség életében. 2006-2014 között a Kőbányai Lengyel Kisebbségi Önkormányzat képviselőjeként számos kulturális programot szervezett, többek között a Derenki Búcsúval kapcsolatos tematikus kirándulásokat, valamint Lengyelországba is szervezett tematikus utakat. Ebben az időszakban az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat képviselője és az önkormányzat Kulturális Bizottságának tagja volt.
Mandátuma idején a Magyarországi Lengyelség Napjának egy új hagyományát vezette be, az ünnepen ugyanis megjelent Szent László alakja. 2006 óta tagja a helyi lengyelség Szent Kinga kórusának, 2021 óta pedig a kórus vezetője is; szüntelenül szervez Magyarországon és Lengyelországban fellépéseket és kórustalálkozókat. 2019 óta a Kőbányai Lengyel Önkormányzat elnöke. Tagja a „Mi Színházi Társulatunk” nevű lengyel színházi csoportnak, amely különféle színdarabokat és kabarékat ad elő, ezen kívül pedig segítséget ad a színpadi
előkészítésekben (kosztümök, kellékek stb.). A Bem József Lengyel Kulturális Egyesületben 2019 óta vezet magyar nyelvi kurzust olyan lengyelek részére, akik fejleszteni szeretnék magyar nyelvtudásukat.

A következő díjazott Bíróné Hasznos Hanna, aki Évtizedek óta dolgozik a magyar-lengyel közösségért, tevékenységét mindig is a lengyel közösség iránti
kivételes elkötelezettség és odaadás jellemezte. Vegyes családból származik, édesapja magyar, édesanyja lengyel, otthon csak lengyelül beszéltek. Már gyermekként kapcsolatba került a lengyel kultúrával, lengyel hagyományokkal. Gyermekkorától kezdve járt a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesületbe, ahol rendezvényeken verseket szavalt, két nyelven vezetett műsorokat. Később az egyesület tagja és elnökhelyettese is volt. Ily módon
Bíróné Hasznos Hanna fiatal kora óta kötődik Lengyelországhoz és a lengyel közösséghez. A Lengyel Intézet munkatársa. Képviselő volt
a Fővárosi és az Országos Lengyel Önkormányzatban, éveken át a Magyarországra látogató lengyel csoportok elismert idegenvezetője. 2010-től nyugdíjazásáig az Országos Lengyel Önkormányzat fenntartásában működő, jelenlegi nevén Lengyel Kiegészítő Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola és Kiegészítő Nemzetiségi Óvoda iskolatitkára. Rendkívül felelősségteljes, megbízható, hozzáértő; olyan személy, akire nem csak az iskolával
kapcsolatos ügyekben lehet számítani. Hozzáállása mindig túllépett a hivatalos
kötelezettségeken.

Magyarországi Lengyelekért díjat kapott még Vikár Tibor. A Lengyel
Kutatóintézet és Múzeum 2014 óta működik együtt Vikár Tiborral, aki ekkor, a II. világháború kitörésének 75. évfordulóján nagyszabású megemlékezést szervezett Zalaszentgróton és Zalabérben az odaérkezett lengyel menekültekről. A lengyel vonatkozású ügyek őszinte pártfogóját ismerhettük meg benne. Évek óta ápolja a II. világháború elől egykor Zala megyében menedékre lelt lengyel menekültek emlékét, gondozza az ott található
lengyel sírokat. A témában folyamatos levéltári kutatásokat folytat, melyek eredményeit rendszeresen publikálja helyi és megyei lapokban. Kitartó gyűjtőmunkájának köszönhetően többek között lengyel témájú állandó kiállítást (emlékszobát) hozott létre a zalabéri könyvtárban.
Vikár Tibor közösségszervező szerepe is kiemelkedő. Megalapította a Lengyel-Magyar Baráti Társaságot, mely összefogja a lengyel menekültek Zala megyében élő leszármazottait. Vikár Tibor a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum kutatásaiban is részt vesz. 2021-ben résztvevője és társszerzője volt a Múzeum által a lengyel menekültek leszármazottai körében folytatott kutatásunknak, valamint az ez alapján készült tanulmánynak. 2022-ben közvetítői szerepet
vállalva nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csáfordi iskola tetőterében megtalált, lengyel menekültek által ott hagyott dokumentumok intézményünkhöz kerüljenek, megmenekülve a pusztulástól.
A fentieken túl fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy Vikár Tibor lengyel vonatkozású munkásságát a kezdetektől fogva önkéntesen, tanári hivatása és kiterjedt helytörténészi alkotótevékenysége mellett folytatja. Szakmailag minden esetben kifogástalan, precíz munkája mellett kiemelendő az a lengyelekkel szimpatizáló lelkület is, amellyel példát ad úgy szűkebb, mint tágabb környezetének, és amelyért a teljes magyarországi lengyel közösség
hálás lehet neki.

Az ünnepség hivatalos részét Maja Wanot és Asztalos András vezette, az ünnepséget pedig magyar művészek fellépése gazdagította, akik Fryderyk Chopin, Stanisław Moniuszko, Michał Ogiński és Henryk Wieniawski műveit adták elő.  Az ünnepséget az OLÖ által adott fogadás zárta.

polonia.hu

(GP/b. – fotó: Pál B.) ford. Bóka E.