2023. június 16-án az Országgyűlés két olyan törvényjavaslatot is tárgyalt, amelyek nemzetiségi napirendi pontként kerültek megvitatásra.

Az egyik az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által önálló bizottsági indítványként benyújtott, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló T/4230. számú, a másik a pedagógusok új életpályájáról szóló T/4255. számú törvényjavaslat volt.

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a jogalkalmazói tapasztalatok, valamint a nemzetiségek képviselőinek visszajelzései alapján vált időszerűvé. A javaslat a technikai pontosítások mellett az Njtv. valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény közötti összhang megteremtését szolgálja, ezzel is elősegítve a hazai nemzetiségek közösségei számára az Alaptörvény által biztosított önkormányzatisághoz és önrendelkezéshez fűződő jogaik legteljesebb körű gyakorlását.

A koronavírus-világjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzetre tekintettel a népszámlálás 2021. évi végrehajtását el kellett elhalasztani 2022. október-november hónapokra. A halasztásra tekintettel a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatközlése 2023 őszére várható. A nemzetiségi önkormányzati választás kiírását, lebonyolítását, a jelöltállítás módját az Njtv. a választást megelőző népszámlálási adatokhoz köti. A 2024. június 9-én tartandó általános önkormányzati választásokra tekintettel szükséges módosítani a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan a választás kitűzésére irányadó szabályokat.

A pedagógusok új életpályájáról szóló T/4255. számú törvényjavaslat általános vitájában a bizottság véleményét a bizottság által felkért előadóként Kissné Köles Erika szlovén országgyűlési szószóló ismertette. A szószóló előadásában hangsúlyozta, hogy a pedagógus tevékenysége az egyik legszebb hivatás gyakorlása, az óvodapedagógus, tanító, tanár szerepe gyermekeink fejlődése szempontjából életre szóló és rendkívül meghatározó. Ezért is kiemelten fontos az előbb felsorolt személyek szakmai megbecsültsége, anyagi és erkölcsi elismerése a társadalom valamennyi szereplője és az ország vezetése részéről is. A Magyarországon élő nemzetiségek jövője szempontjából a köznevelés aktuális helyzete, a pedagógusok minden formájú megbecsültsége ugyanolyan fontos, mint bármely magyar számára.

A Magyarországon élő nemzetiségek anyanyelvű oktatáshoz való jogáról és oktatási önrendelkezéséről a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. (179.) törvény részletesen rendelkezik. Az Njtv. külön is rögzíti a nemzetiségi nevelés-oktatás különböző formáit és azt, hogy a fenntartó számára mikor kötelező, illetve mikor lehetséges a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezése és fenntartása.

A nemzetiségi önkormányzatok mint intézményfenntartók fontos szerepet töltenek be a nemzetiségi oktatási önigazgatás területén. Magyarországon ma, mintegy 1500 intézményben folyik nemzetiségi nevelés és oktatás a törvény alapján biztosított valamelyik oktatási formában: anyanyelvű, kétnyelvű oktatási típusban vagy nemzetiségi anyanyelvet oktató formában, illetve kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás formájában.

A Parlament által tárgyalt T/4255. számú törvényjavaslat, amely a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyának új szabályait új jogállásként az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt előtérbe helyező, a bérezésben differenciálást biztosító új típusú foglalkoztatási szabályozást vezet be, alapvetően érinti a nemzetiségi köznevelésben dolgozó nemzetiségi pedagógusokat is, ezért is kérte az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a törvényjavaslat nemzetiségi napirendként történő tárgyalását.

www.facebook.com/szlovenszoszolo

Fotók: az Országgyűlés Sajtóirodája és a Szószólói Kabinet