Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

Az őslakos számi nép helyzete Észak-Európában – a NKE Kisebbségpolitikai Kutatóműhelyének rendezvénye

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye, a Barents Euro-sarkvidéki Tanács finn elnöksége és a budapesti Finn Nagykövetség május 18-án tartotta a „The indigenous Sámi people in Northern Europe” című rendezvényét, amelyen szakértőként vett részt a Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes is. Az esemény kiemelt vendége, egyben vendéglátója Anni Koivisto, a finn számi parlament alelnöke, Pertti Anttinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete és Jari Vilén, a Barents-régió és az EU Északi Dimenziójának finn nagykövete voltak.

A rendezvényt Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora nyitotta meg, majd Gyurcsík Iván rektori tanácsadó, az NKE Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetője, Pertti Anttinen nagykövet és Jari Vilén nagykövet is köszöntötte a résztvevőket.

A kerekasztal-beszélgetés felvezetéseként Anni Koivisto alelnök röviden bemutatta a számi nép történetét, összefoglalva a közösséget érintő aktuális kérdéseket és kihívásokat. A kerekasztal-beszélgetést Manzinger Krisztián, megbízott tanszékvezető, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa vezette. A biztoshelyettes mellett a szakmai beszélgetésen a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely munkatársai, Tóth Norbert tanszékvezető, egyetemi docens, az NKE – ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék vezetője és Nagy Noémi NKE – ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék docense vettek részt.

Az Európai Unió egyetlen elismert őshonos népcsoportja, a ma is négy ország területén élő számik. A Norvégia, Svédország, Finnország és kisebb részben Oroszország területén élő közösség számát pontosan nehéz megállapítani, de körülbelül 80 ezer főre tehető, amelynek több mint a fele Norvégia területén él. Életmódjuk, hagyományaik, népszokásaik, zenei és irodalmi kultúrájuk, valamint hitviláguk rendkívül színes és izgalmas, amelyet a zord életkörülmények és a több évszázados nomád létforma is alapvetően meghatároztak. A számi nyelv használata fontos szerepet játszik a közösség mindennapi életében, hagyományaik és kultúrájuk megőrzésében. Tekintettel arra, hogy az érintettek nagy területen szétszóródva élnek, kilenc nyelvjárásra tagolódik a finn-ugor nyelvcsalád finn ágához tartozó nyelvük. A nyelvjárások között nincsenek mély nyelvi határok, a különböző területekről származó számi emberek azonban nyelvi eltérések miatt nem mindig tudnak kommunikálni egymással. Ma már a számi népcsoport csupán körülbelül 35%-a beszéli a számi nyelvet, legnagyobb arányban az északi számi nyelvet, de az egyre erősödő nyelvpolitika hatására a kolta és az inari számi nyelvet is újra egyre többen beszélik.