NEMZETISÉGEKÉRT DÍJJAL TÜNTETTÉK KI DR. GERNER ZSUZSANNÁT

Dr. Gerner Zsuzsanna 1963. szeptember 14-én született Szekszárdon, a Tolna megyei Bátaszéken élő Gerner József és Quillmann Katalin második gyermekeként. A család mindig is a magyarországi németséghez tartozónak vallotta magát, így természetes volt az otthonról hozott nyelv és az, hogy német tagozatos iskolákba járt gyermekük. Az általános iskolát még Bátaszéken kezdte, majd a család Pécsre költözése után az akkor heti öt órában németet oktató Bánki Donát utcai iskola következett, s innen a Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozata, ahol 1982-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait Berlinben a Humboldt Egyetemen végezte, majd 1987-ben Pécsett a Tanárképző Főiskola Német Nemzetiségi Tanszékén kezdett dolgozni, a mai napig ennek jogutódja, a Pécsi Tudományegyetem a munkahelye, jóllehet különböző funkciókat töltött be: a Német Nyelvészeti Tanszék, majd a Germanisztikai Intézet vezetője, a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, s jelenleg a Tanárképző Központ főigazgatója. Doktori védésére 1999-ben került sor, majd 2012-ben habilitált nyelvszociológiából. Tudományos munkássága is a német nemzetiséghez köti, néhány kutatása: A nyelv és nyelvhasználat, valamint az identitás összefüggései a magyarországi német nemzetiség példáján keresztül; Modern rabszolgasors valahol Oroszországban. Egy kényszermunkára elhurcolt magyarországi német nő leveleinek tartalmából; A kisebbségi lét Közép- és Keleteurópában interdiszciplináris aspektusból; A magyarországi németek önképe Magyarország aktuális kisebbségpolitikájának tükrében. A kisebbségi választások rezüméje 2006; A magyarországi német nyelvi szigeteken bekövetkezett nyelvi váltás objektív és szubjektív okai. Portfóliója több, mint ötven kiadványból áll, amelyek többsége a német nemzetiséghez kötődő szociológiai vizsgálatok feldolgozásai.

„Dr. Gerner Zsuzsanna egyben az a személy is, aki nem marad meg népcsoportja szolgálatában csak a munkahelyi tevékenységei mellett, hanem olyan társadalmi szerepvállalással rendelkezik, amely széles körben ismertté és elismertté teszi a magyarországi németek körében: gyakran és szívesen vállal közszereplést, többször tart beszédeket településeken, pl. Vaskúton és Hajóson az elhurcoltaknak állított emlékmű avatásán, Pécsett a német katonatemetőben szervezett megemlékezésen, Himesházán a fuldai falvak találkozóján. Tevékenyen részt vesz az országos német önkormányzat projektjeinek megvalósításában, így a bátaszéki tanösvény kidolgozásában, ill. a módszertani központunk továbbképzési programjaiban. A Tanárképző Intézet főigazgatójaként együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Németek Módszertani és Pedagógiai Központjával, így a német szakos ill. közismereti szakjukat német nyelven tanítani szándékozó hallgatók tanítási gyakorlata biztosított a Koch Valéria Iskolaközpontban. 2014. januárja óta Németország tiszteletbeli konzulja, s ebben a tisztségében magyarországi németként összekötő kapocs a két állam között. Ezt a feladatát is ugyanolyan elkötelezettséggel végzi, mint minden egyéb tevékenységét. Dr. Gerner Zsuzsanna személyében, munkásságában, elhivatottságában példa mindannyiunk számára, s ezt szeretnénk a „Nemzetiségekért Díj” kitüntetéssel jelezni és elismertetni” − írta felterjesztésében Englenderné Hock Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke.

A kitüntetés alkalmából Dr. Gerner Zsuzsannát a magyarországi németséghez fűződő kötődéséről, szakmai sikereiről és jövőbeni terveiről is kérdeztük az alábbi ünnepi interjúban.

Hogyan élte meg, hogy 2022-ben átvehette a Nemzetiségekért Díjat?

Ezzel a díjjal – mely hagyományosan a Nemzetiségek napján kerül átadásra – a Magyarországon élő tizenhárom nemzetiség képviselőinek elért eredményeit méltatják. Ezért a díj, amelyet 2022-ben egyének és csoportok is átvehettek, egyrészt munkájuk elismerését és megbecsülését jelenti a többségi társadalom részéről. Ez azért kiemelten fontos, mert nemzetiségként így létjogosultságunkat erősíti, valamint felhívja a figyelmet értéket teremtő munkánkra is. Másrészt pedig ez díj számomra – és bizonyosan a többi díjazott számára is – különleges személyes jelentőséggel is bír, hiszen a saját nemzetiségeink terjesztettek fel rá minket. Az elért eredményeket, esetemben a Pécsi Tudományegyetemen 1987 óta folytatott oktatói tevékenységemet, szociolingvisztikai kutatómunkámat és annak tudományos eredményeit, valamint a Németországi Szövetségi Köztársaság tiszteletbeli konzuljaként végzett munkámat a pályatársaim, azaz a magyarországi német nemzetiség képviselői találták méltónak erre a díjra, akik mindig is elkötelezettek voltak népcsoportunk iránt, és gyakran álltak mellettem feladataim megvalósításában. Nagyon hálás vagyok nekik ezért.

Mit jelent Önnek magyarországi németsége?

Az etnikai identitás az egyén azon etnikai csoportban való szocializációjának eredménye, ahonnan származik. Német származású vagyok, felmenőim generációk óta Bátaszéken éltek, így olyan nyelvi-kulturális környezetben nőttem fel, amely kezdettől fogva meghatározta életpályámat. Mindig is beszéltem a nemzetiségem nyelvét, régebben a szülővárosom keleti-frank nyelvjárását is jobban, mint jelenleg. Egyetemi tanulmányaim során lehetőségem nyílt rá, hogy a német nyelvvel, beleértve annak különböző változatait, tudományos szinten is behatóan foglalkozhattam. Mivel a nyelv központi szerepet játszik az egyén és egy etnikai csoport identitásának kialakulásában is, fontosnak tartottam, hogy ezt a nyelvet átadjam a jövő generációinak, mind a saját családomban, mind pedig az egyetemen, oktatási tevékenységem révén. Bár az egyén etnikai hovatartozása veleszületett, az identitástudat nemcsak az önképet, mint kognitív komponenst foglalja magában, hanem érzelmi és motivációs komponenseket is, amelyek kölcsönhatása eredményezi az identitás dinamikáját. A magyarországi német identitás megőrzése szempontjából tehát fontos, hogy ne csak a saját csoportról való tudást, a csoport hagyományainak és múltjának ismeretét tartsuk tudatosan szem előtt, hanem az identitás affektív dimenzióját is, amely alatt a saját népcsoporthoz való kötődés és ragaszkodás érzését értjük, valamint azt a morális dimenziót is, amely a népcsoportunk iránti elkötelezettségként értelmezhető és például a nyelv továbbadását, a hagyományok ápolását eredményezheti. A ’kultúra’ szavunk a latin a colere szóból ered, amelynek jelentése többek között ’gondozni’ és ’feldolgozni’. Véleményem szerint aktív hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy őseink kulturális örökségével foglalkozzunk, hiszen attól függően, hogy hogyan gondozzuk és miként dolgozzuk fel, több generáción keresztül gyakorolhat hatást és őrizhető meg. Az emlékezetkultúra fontos építőkövei a kollektív identitás megalapozása a közös történelmi múlton keresztül, valamint a nemzetiség legitimálása e közös történelem révén. Rajtunk múlik, hogy az emlékezetkultúránk képes lesz-e és miként tudja betölteni a jelen és a jövő szempontjából hívatott célját.

Szakmai pályafutásának mely pillanataira emlékszik vissza legszívesebben?

A magyarországi német nemzetiség tagjaként lehetőségem nyílt arra, hogy a berlini Humboldt Egyetemen végezhettem el a germanisztika szakot. Diplomamunkámat egy kiváló nyelvtörténésznél, Erwin Arndt professzornál írtam, a német nyelvben lévő zu-infinitívuszok eredetéről. A német nyelv története iránti érdeklődésem aztán a német nyelvjárások intenzívebb tanulmányozásával és nyelvföldrajzi elemzésével egészült ki. A nyelv szociolingvisztikai szempontból történő új, jelenkori megközelítéseivel egy hosszabb heidelbergi kutatóút során ismerkedtem meg Klaus Mattheier professzornál. Ezt követően választottam disszertációm témájául Mecseknádasd német nyelvű lakossága nyelvi kompetenciájának, nyelvhasználatának és nyelvi attitűdjeinek elemzését. Kutatásom másik fókusza az identitás, az etnicitás, a kultúra és a nyelv közötti kapcsolat vizsgálata volt. Utóbbi három elem fontos szegmense az identitásnak – szerepük pedig különösen meghatározó egy kisebbség esetében. Habilitációs dolgozatomban az identitás alakulását vizsgáltam többnyelvű környezetben, a magyarországi német kisebbség példáján. A nyelvtörténeti megközelítéshez hű maradtam annyiban, hogy ebbe az elemzésbe régebbi korpuszokat is bevontam és különböző németországi kutatócsoportok tagjaként mindig igyekeztem régebbi magyarországi német nyelvemlékeket is különböző szempontok szerint bemutatni. A nyelv és az identitás fent említett megközelítései az általam oktatott egyetemi tananyagokba is beépültek, hogy hallgatóinkat érzékenyítsem a német népcsoport és a német nyelv magyarországi jelenét és jövőjét érintő témák iránt. 1987 óta veszek részt némettanárok képzésében és továbbképzésében, és természetesen mindig nagy örömmel tölt el, amikor sikereikről hallok vagy amikor az egyetemre újonnan beiratkozottak között már az ő tanítványaikat üdvözölhetem. Tudományos pályafutásom során a kutatás és oktatás mellett további szakmai kihívások is akadtak, így 2006 és 2020 között a Német Nyelvészeti Tanszék vezetője, 2015 és 2020 között pedig a Pécsi Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének vezetője voltam. 2009 és 2016 között a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettesi pozícióját töltöttem be, 2017-ben pedig kineveztek a Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központjának főigazgatójává. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) többször is felkért a némettanárképzés képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) kidolgozásával megbízott országos munkacsoportok vezetésére. Szakmai pályafutásom legnagyobb kudarcát abban látom, hogy a vezetésemmel és közreműködésemmel kidolgozott és 2021 decemberében közzétett német- és nemzetiségi némettanárképzés oktatási céljait és kimeneti követelményeit éppen a Pécsi Tudományegyetem Germanisztika Intézetében hagyták figyelmen kívül.

Milyen szakmai tervei vannak a jövőre?

A Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központjának főigazgatójaként – számos, különböző oktatási intézményben dolgozó kollégámmal együtt – arra törekszem, hogy minél több nyitott és rátermett fiatalt nyerjünk meg a tanári pálya számára, mert a pedagógusutánpótlásra nagy szükség van. Jelenleg is tagja vagyok több különböző országos bizottságnak, amelyek a felsőoktatásban, különösen a tanárképzés területén az oktatási követelményekért és irányelvekért felelősek. Oktatási tevékenységem az utóbbi időben különböző okokból kissé háttérbe szorult, ami némileg elszomorít. Ami a kutatási terveimet illeti, jelenleg egy identitásról szóló könyvön dolgozom, amely magyar nyelven fog megjelenni.

Kedves dr. Gerner Zsuzsanna! Köszönjük az interjút, munkájához további sok sikert és kitartást kívánunk.

FOTÓK: Gallai Gergely

MNOÖ Hírlevél