Idén huszonhetedik alkalommal került sor a Magyarországi Német Önkormányzatok Napjára, melyet minden év január második szombatján ünneplünk. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata ez alkalomból 2023. január 14-én a pécsi Kodály Központban 15.00 órai kezdettel gálaműsort rendezett.

Az ünnepi beszédet Natalie Pawlik, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának áttelepültekért és nemzeti kisebbségekért felelős megbízottja tartotta.
A német nyelvű beszédét ide kattintva olvashatják.
Hagyomány, hogy az ünnepi rendezvény résztvevőit a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke köszönti. Englenderné Hock Ibolya német nyelvű beszédét itt olvashatják.

Az est műsorvezetője Pánovicsné Szeiberling Krisztina volt.
A gálaműsor keretében átadták a magyarországi németek legmagasabb kitüntetéseit.

A Magyarországi Németségért Arany Dísztűt 1995-ben alapította az országos német önkormányzat, a díjat 1997-ben adták át első ízben az első országos gálán. A díj minden évben olyan magyarországi németeknek, más magyar állampolgároknak és külföldieknek adományozható, akik a nemzetiség érdekében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és tevékenységükkel hozzájárultak a hazai németség nyelvének, tárgyi és szellemi kulturális örökségének, történelmi hagyományainak megőrzéséhez. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának közgyűlése az előzetesen benyújtott javaslatok alapján évente három díj odaítéléséről dönt.
A kitüntetést Englenderné Hock Ibolya elnök adta át.
Magyarországi Németségért Arany Dísztűt vehetett át TÓTH GYÖRGYNÉ BENCZE MÁRIA.

Tóth Györgyné Bencze Mária Budaörsön született, ahol ma is él. Családja apai ágon részben magyar gyökerekkel rendelkezik, ennek ellenére ugyanaz a sors várt rájuk, mint a legtöbb budaörsire. Gyötrelmes évek után a család volt az egyetlen a kitelepítettek közül, aki visszatért szülővárosába. Bencze Györgyné már ott végezte az általános iskolát, azt követően a budapesti Eötvös József Gimnázium német nemzetiségi tagozatára járt, majd érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem német és történelem szakán folytatta tanulmányait. Budaörsön az 1970-es évek elején indítottak német nemzetiségi osztályokat – ettől kezdve 1977-ig német nyelvtanárként dolgozott. Ezután a tankönyvkiadóban vállalt felelős szerkesztőként munkát. Ez volt a kezdete annak a közel három évtizedes munkának, amelynek során tankönyveket gondozott, szerkesztett és adott ki az összes német nemzetiségi általános és középiskola számára. Három általános iskolai tankönyvnek ő maga volt a szerzője is.

A tankönyvkiadóban jelentek meg az akkori Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének kiadványai is, amelyek révén megismerhette a kulturális élet kiemelkedő személyiségeit, és támogatásukkal számos ismert tudományos és irodalmi művet szerkesztett. 10 évig vezette a nemzetiségi szerkesztőséget, amelynek révén széleskörű betekintést nyert a magyarországi nemzetiségi oktatási és kulturális ágazatba. Nyugdíjba vonulása alkalmából 2006-ban megkapta az “Északi régió németségéért” kitüntetést. Innentől kezdve két cikluson át német önkormányzati képviselőként a szülővárosa kulturális életének szentelte idejét – többek között Budaörs múltjáról szóló értékes kiadványokban való közreműködésével. 2018-ban megkapta a “Pro Cultura Minoritatum Hungariae” díjat.

Magyarországi Németségért Arany Dísztű kitüntetésben részesült továbbá LEDÉNYI ZSUZSANNA és MANFRED MAYRHOFER.

Ledényi Zsuzsanna Budapesten él, magyarországi német családból származik, kereskedelmi ügyintézői végzettséggel rendelkezik. 2007-től 13 éven át – nyugdíjba vonulásáig – vezette a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának (Landesrat) irodáját. A magyarországi német kultúra iránti elkötelezettsége messze túlmutatott hivatalos feladatain. Számos kulturális csoporttal működött együtt, és különös figyelmet fordított a fiatalokra. Lelkesen közreműködött az ifjúsági fúvószenekarok és a Landesrat-harmonikazenekara programjaiban és munkájában, jelentős szerepet vállalt a Landesrat valamennyi országos rendezvényének megvalósításában, és részt vett a szervezet átfogó struktúrájának kiépítésében is. Társával, Manfred Mayrhoferrel – a LandesratForum egykori szerkesztőjével – rendszeresen járta az ország és a világ sváb közösségeit, és számtalan barátságot és partnerséget hozott létre a különböző német kisebbségi kulturális csoportok között. Többek között ő hívta fel a Duna-menti svábok világszervezetének figyelmét a Landesrat munkájára, és ezzel jelentősen hozzájárult az USA, Kanada, Brazília, Németország és Ausztria Duna-menti sváb kulturális csoportjai találkozóinak sikeréhez.
Ledényi Zsuzsannát jól ismerik a magyarországi németek, ő olyan személy, akire mindig számíthatnak mindenfajta hagyományőrző tevékenység kapcsán. Jelenleg is aktív tagja a békásmegyeri német táncegyüttesnek.
2021-ben KÓTA-díjat kapott “Kórustitkár” kategóriában a Landesrat irodavezetőjeként, 2020-ban a Szári Kulturális Egyesület Freész Károly-díjával tüntették ki, egy évvel korábban pedig a Duna-menti Svábok Világszövetségének Ezüst Érdemérmét, valamint az Északi Régió Német Önkormányzatai Szövetségének “Az északi régió németségéért” kitüntetését vehette át.

Manfred Karl Mayrhofer az ausztriai Salzburg városában született. Családi kapcsolatok révén az 1960-as évektől közel 10 éven át volt a Salzburgi Magyar Kulturális Egyesület titkára. 2002-ben Budapestre költözött, és ekkor ismerkedett meg a magyarországi németek hagyományőrző kezdeményezéseivel.
2006-ban a Landesrat akkori elnöke, Heilig Ferenc felkérte, hogy vegye át a szervezet információs folyóiratának, a LandesratForumnak a főszerkesztői feladatait. Azóta szoros kapcsolatot alakított ki és tart fenn a magyarországi és a Kárpát-medencei német intézményekkel, egyesületekkel és médiumokkal, valamint számos német nyelvű országbeli szervezettel. A lap havonta jelenik meg, német nyelven tájékoztatva a magyarországi és a világban élő németeket hagyományaikról, szokásaikról, vallási és kulturális programjaikról.
2020-ig dolgozott a LandesratForumnak, tudósított a németek hazai és külföldi eseményeiről; a személyes jelenléte volt mindig a hiteles tájékoztatás záloga. Mivel nem volt profi fotósa, ő maga készítette és dolgozta fel a képeket is.
A LandesratForum nemcsak tájékoztat, hanem egyfajta hiányt is pótol, és a kulturális csoportokat is aktivitásra ösztönzi a “Tégy és számolj be róla” mottó mentén. Manfred Mayrhofer tevékenysége nyomán vált ez a médium nemcsak Magyarországon, hanem világszerte ismertté. A lap archivált számai hozzájárulnak a magyarországi németek kultúrájának és hagyományainak megőrzéséhez, ugyanakkor kutatási célokat is szolgálnak.
Manfred Mayrhofer jelenleg a Duna-menti Svábok Világszövetségének sajtószóvivője.

Magyarországi Németségért Arany Dísztűvel tüntették ki SZUGFIL JÓZSEFET.

Szugfil József Lippóról származik, élete és munkássága a mai napig elválaszthatatlanul kötődik szülőfalujához és Baranya megyéhez. A tanult autószerelő és okleveles művelődési és felnőttképzési menedzser szülőfalujában a művelődési ház vezetőjeként, alpolgármesterként, a magyarországi német kulturális egyesület, a polgárőrség és az egyházközség elnökeként, kántorként, harmonikásként és a helyi német önkormányzat elnökeként, megyei szinten pedig a Baranya Megyei Német Önkormányzat, valamint a Baranyai Megyei Német Önkormányzatok Szövetségének elnökeként tevékenykedett, illetve tevékenykedik.
Szugfil József 9 éves korában kezdett harmonikaórákat venni. 1973-ban tanárával, Maus Antallal együtt megalapította a híres Szabari Triót, amelyet 20 éven át kísért harmonikán. 1975 és 1983 között a Villányi Asszonykórus vezetője volt. 1975-ben csatlakozott a Krämer Buben nevű zenekarhoz, amely évtizedeken át zenélt sváb bálokon közel és távol. 1985-ben szerzett hivatásos zenész végzettséget, majd 1991-ben megalapította a Karawanka Live Band-et, melyben harmonikásként és énekesként működött közre. A Karawanka nevéhez több mint 2500 sváb bál, esküvő és kulturális rendezvény fűződik; az együttes történetének egyik csúcspontja egy ausztráliai turné volt, amelyet a Babarci Német Nemzetiségi Táncegyüttes kísérőzenekaraként élhettek meg. A Karawanka néhány hete búcsúzott végleg a közönségétől.
Szugfil József faluház-igazgatói évei alatt hozzájárult ahhoz, hogy Lippón elinduljon a zeneoktatás; az ennek kapcsán alakult magyarországi német fúvószenekar máig működik. Társalapítója volt a falu tánccsoportjának is.
A helyi kezdeményezéseken túl már az 1980-as és 1990-es években regionális és országos szinten is aktív volt: társalapítója volt a Nikolaus Lenau Kulturális Egyesületnek és a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsának, valamint 16 évig tagja volt az MNOÖ közgyűlésének, ezen belül 8 évig a Szociális Bizottságnak.
Rendkívüli elkötelezettségéért számos elismerést vehetett már át, többek között a Baranya Megyei Közgyűlés nemzeti és etnikai kisebbségekért díját, továbbá a Pro Humanitate Baranya díját, a Magyar Művelődési Intézet Pro Cultura Minoritatum Hungariae közművelődési díját, valamint Udvardy György megyéspüspöktől a Zichy Gyula-emlékplakettet. Lippó díszpolgára.

Az országos gálán adták át arra érdemes fiataloknak a Koch Valéria-díjat is. A kitüntetést minden évben olyan középiskolások kapják, akik kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtottak, amellett pedig különösen aktívak a magyarországi német kulturális örökség ápolásában. Másrészt a díjat minden évben egy magyarországi német témájú, kiemelkedő színvonalú szakdolgozatért kapja meg egy egyetemista is. A díjat Manz Alfréd, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata oktatási bizottságának elnöke, valamint Koch Emil, az ifjúsági bizottság elnöke nyújtották át.

Koch Valéria-díjban részesült ACÉL RÉKA.

A pécsi Koch Valéria Gimnáziumban végzős tanulója a Baranya megyei Himesházán él. A családja és a környezete egyaránt erősíti magyarországi német identitását. Számos kulturális területen vállal szerepet: szülőfalujában harmonikázni tanult, tagja volt a helyi német gyermektánccsoportnak, rendszeresen szerepelt énekversenyeken, és középiskolásként is számos nemzetiségi kezdeményezésben vett, illetve vesz részt. Jelenleg is szívesen működik közre a Himesházai Német Önkormányzat és a helyi Népek Barátsága Egyesület különböző programjain, tagja a falu ifjúsági tánccsoportjának és templomi kórusának, valamint örömmel vállal háttér- és moderátori feladatokat kulturális rendezvényeken. Réka sokrétű elkötelezettségéért 2021-ben megkapta a nemzetiségi iskolák tanulóinak ösztöndíját. Az érettségi után irodalommal, idegen nyelvekkel, kommunikációval és művészettel szeretne foglalkozni.

KLEIN XAVÉR is elnyerte a Koch Valéria-díjat.

Klein Xavér Pilisvörösvárról származik, jelenleg a szülővárosában működő Friedrich Schiller Gimnázium 11. osztályába jár. Magyarországi német kulturális és nyelvjárási közegben nevelkedett, többször részt vett az országos német szavalóversenyen nyelvjárási történetekkel, és eredményesen szerepelt más, a német nyelvvel és népismerettel kapcsolatos iskolai megmérettetéseken is. Hét éve játszik harmonikán, gyakran kíséri rajta gimnáziuma iskolai kórusát. Tagja a Mini Sramli nevű együttesnek, valamint a Werischwarer Heimatwerk hagyományőrző egyesületnek, amelynek keretében népcsoportunk tánc-, zene-, ének- és vallási kultúráját ápolja, és számos közösségépítő kezdeményezésben vesz részt. Nemrég csatlakozott egy, az északi régióban működő magyarországi német ifjúsági zenekarhoz is, és alkalmanként műsorvezetőként is szerepel különböző iskolai rendezvényeken. Kiemelkedő tanulmányi eredményeiért és nemzetiségünk iránti lenyűgöző elkötelezettségéért megkapta a Pest Megyei Német Önkormányzat ösztöndíját és az állami nemzetiségi ösztöndíjat. Xavér az érettségi után informatikát szeretne tanulni, később pedig a helyi német önkormányzat tagja is szeretne lenni.

A 2023-as Koch Valéria-díjat BESZTERCZÁN DOMINIK is kiérdemelte.

Dominik sajnos nem tudott részt venni a gálán, mert épp aznap volt a szalagavatója. A Koch Valéria-díjat az MNOÖ közgyűlésének következő, február 11-i ülésén veheti majd át.

Beszterczán Dominik a Pest megyei Taksonyban él, a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium 12. évfolyamára jár.
A magyarországi német kultúra iránt tanúsított érdeklődése egész kisgyermekkorára nyúlik vissza. Dominik hagyományőrzés iránti elkötelezettsége sokrétű: gyermekkora óta sikeresen vesz részt a magyarországi német szavalóversenyeken – gyakran nyelvjárási történettel versenyezve. Óvodás kora óta tagja a Takser Junge Donauschwaben Egyesületnek – mindenekelőtt annak tánccsoportjainak, amelyek kiváló hírnévnek örvendenek itthon és külföldön egyaránt. E tevékenységek révén Dominik számos rendezvény és egyéb hagyományőrző kezdeményezés aktív résztvevője.
Kiváló iskolai eredményeinek és pozitív személyiségének köszönhetően, valamint az említett egyesület ajánlására Dominik lehetőséget kapott arra, hogy az általános iskolát követően egy évet ösztöndíjjal Dániában töltsön.
Két évvel ezelőtt csatlakozott a Magyarországi Német Fiatalok Közössége egyik tagszervezetéhez, a dunaharaszti Verein Junger Haraster Schwabenhez is. Dominik a jövőben németet és táncot szeretne tanítani.

 
Koch Valéria-díjjal tüntették ki KISS BENCE ISTVÁNT is.

Kiss Bence István a Tolna megyei Varsád községből származik, a Pécsi Tudományegyetemen 2017-ben BA-diplomát szerzett német nyelv és irodalom szakon, fordítás specializációval, majd ugyancsak Pécsett folytatta a mesterképzést, és 2022-ben német nemzetiségi nyelv és történelem szakpáron kapott középiskolai tanári diplomát. Jelenleg a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban tanít, és ugyanott a Koch Valéria Könyvtárért is felelős.
A magyarországi német identitásának kialakulása szempontjából meghatározónak tartja a gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban töltött éveit. Erre az időszakra nyúlik vissza a szülőfalujában élő népszokások és régi épületek kutatásának kezdete. Néptáncosként és szervezőként maga is részt vett szülőfaluja nemzetiségi kulturális életének alakításában. Jelenleg is tagja a helyi német önkormányzatnak, valamint a helyi értéktárbizottságnak, és e tisztségében a falu épített örökségének dokumentálásáért felel.
Tudományos munkásságának középpontjában a helyi német építészet témája áll. Dolgozatának címe: “Helyi perspektívák a varsádi magyarországi német építészetben. Térérzékelés, térhasználat, a parasztház építészeti fejlődése és sajátosságai”. Ugyanebben a témakörben – a helyi evangélikus közösség, temetői és halottkultusz, Varsád gazdasági épületei és udvari struktúrái témakörökkel kibővítve – doktori tanulmányok megkezdését tervezi a közeljövőben.

MNOÖ Hírlevél, fotók: https://www.facebook.com/Landesselbstverwaltung/photos/