Az Országgyűlés október végi ülésnapján került sor az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló T/1623. számú törvényjavaslat általános vitájára. Az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalta a Parlament.

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága véleményét Kissné Köles Erika szlovén országgyűlési szószóló, a NEB alelnöke ismertette. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a magyarországi nemzetiségi közösségekbe született tanulók is valamennyi képzési formában részt vesznek, így a felsőoktatás, a szakképzés és a felnőttképzés előtt álló kihívások, a törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások és majd a törvény elfogadását követően foganatosított rendelkezések értelemszerűen mind érintik a magyarországi nemzetiségi közösségeket. A változásokhoz a nemzetiségi tanulóknak is kivétel nélkül alkalmazkodniuk kell. Akkor is, ha a munkaerő-piacon kívánnak helytállni, munkavállalóként érvényesülni, vagy ha szakmát, felsőfokú szakképesítést, vagy főiskolai vagy egyetemi oklevelet akarnak szerezni.

A felsőoktatást érintő jelentős változás, hogy a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája.
2024 őszétől átalakul a felsőoktatási felvételi rendszer és megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség. A nyelvvizsga már nem lesz előfeltétele annak, hogy valaki megkapja a főiskolai vagy egyetemi diplomáját. Az adott felsőoktatási intézménynek kell majd arról gondoskodnia, hogy a nála megszerezhető szakképzettséghez szükséges nyelvet a hallgatók elsajátítsák. A nyelvoktatást a tanterv részeként kell biztosítania, sőt a vizsga lehetőségét is a képző intézménynek kell megteremtenie. Ez utóbbi lehet államilag elismert nyelvvizsga vagy más tudásmérés is.

A magyarországi nemzetiségek számára kiemelten fontos, hogy a nemzetiségi nyelv ismerete a tanulmányok végére minden tekintetben teljes legyen. Ne fordulhasson elő, hogy az anyanyelveként elismert nyelv – mely magyarországi vonatkozásban szinte valamennyi nemzetiség esetében egyfajta nyelvváltozatként él az őshonos nemzetiségek familiáris nyelvhasználatában – ismeretében egy diplomát kapott fiatal a hozzá megszerzett nyelvvizsga vagy egyéb, a képző intézmény autonómiájába rendelten szabályozott nyelvből szerzett vizsga mögött bizonytalan, hiányos vagy szélsőséges esetben a kommunikációs gyakorlatban való használatra alkalmatlan nyelvismeret álljon.

Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a Kormány felsőfokú képzésekre, a szakképzésre, a felnőttképzésre, át- és továbbképzések biztosítására vonatkozó módosításait támogatja, és kéri, hogy a gyakorlati megvalósulásában álljon a képző intézmények, az ott tanítók és a képzésben résztvevők mellett a megalapozott, biztos tudással felvértezett munkavállalók biztosítása érdekében minden területen, a nemzetiségek sajátos érdekei mellett is.

Fotó: az Országgyűlés Sajtóirodája