Barátság – kulturális és közéleti folyóirat

Nemzetiségi törvény

Országgyűlés-jogalkotás: Nemzetiségi törvény

2020. május 7. – (mti)

A kormány- és az ellenzéki pártok is támogatták a nemzetiségek bizottsága által benyújtott, a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítását 2020. május 7-én az Országgyűlésben. A képviselők közül elsőként B. Nagy László kérte a kormány javaslatának elfogadását a Fidesz nevében. B. Nagy László vezérszónoki felszólalásában úgy fogalmazott, az előterjesztés magas szinten garantálja a nemzetiségek jogainak nagyobb érvényesülését, társadalmi szerepvállalásuk támogatását. Kiemelte, a javaslat segítséget nyújt a kistelepüléseken élő nemzetiségieknek és a nemzetiségi nevelésben részesülő tanulóknak is, akik a jövőben ingyenesen juthatnak hozzá tankönyveikhez. A jobbikos Brenner Koloman német nyelven megkezdett felszólalásában szintén támogatta a törvényjavaslat elfogadását. Az ellenzéki képviselő örömét fejezte ki, amiért az indítvány reagál az „etnobizniszre”, ugyanakkor megjegyezte, nem biztosak abban, hogy egy törvénynek kellene szabályoznia a tizenkét hazai nemzetiség és a roma közösség dolgait. Hangsúlyozta, európai szinten is kiváló a magyarországi nemzetiségek helyzete, ugyanakkor a jogrendszer megléte ellenére a kistelepüléseken gazdasági szempontból nem teljesen megoldott a nyelvhasználat. A kis falvakról egyébként is az elvándorlás a jellemző, ami a nemzetiségek körében különösen nagy problémát jelent – tette hozzá. Molnár Zsolt (MSZP) előremutatónak nevezte a javaslatot, amelynek elfogadását támogatja pártja. A szocialista politikus kritikai észrevételei között megjegyezte ugyanakkor, a kormány talán túl sokáig késlekedett a nemzetiségekkel kapcsolatos gazdasági visszaélések visszaszorításában. Kitért továbbá arra is, hogy bár örömteliek a tankönyvekkel kapcsolatos rendelkezések, jó lenne, ha azok nem csak a nemzetiségi kisebbségekre vonatkoznának, hanem általánosak lennének. Szászfalvi László (KDNP) ugyancsak az indítvány elfogadása mellett érvelt, ezt megelőzően azonban Molnár Zsolt kritikájára válaszolva elmondta, a kormánytöbbség 2011-ben éppen azért hozott új sarkalatos törvényt, hogy megakadályozza az „etnobizniszt”. Megjegyezte, hogy a korábbi szocialista kormányok a jelenlegi finanszírozás negyedét adták a nemzetiségi közösségeknek és intézményeiknek. Arató Gergely (DK) példaértékűnek nevezte a törvényjavaslat előkészítését és szövegét, hangsúlyozva a széleskörű egyeztetést, a gyakorlatias megközelítéssel kialakított ésszerű szabályokat, örömét fejezve ki, hogy konszenzus áll fenn a nemzetiségek helyével és támogatásával kapcsolatban. A nemzetiségi oktatásról szólva üdvözölte az intézmények számának növekedését, a nagy érdeklődés egyik okaként azonban azt említette, hogy „az állam a saját normál intézményeivel cudarul bánik”. Felvetette: miért kell ezen intézmények működtetéséhez önkormányzati, állami vagyont átadni a nemzetiségi önkormányzatoknak? A helyi önkormányzatok létrehozása kapcsán kifogásolta, hogy a tervezet behozza a helyi honosság fogalmát, mivel az ebben az esetben nem személyhez, hanem településhez kötődik, hiszen új helyi nemzetiségi önkormányzat felállításához huszonöt olyan helyire van szükség, aki az adott közösséghez tartozónak vallja magát. Keresztes László Lóránt (LMP) részletes és egyeztetésekkel teli előkészítése miatt nevezte jól megírt üdítő színfoltnak a törvényjavaslatot, hozzátéve, a jövő mutatja meg, hogy a gyakorlatban hogyan sikerül majd használni a módosított jogszabályt. Lényegesnek mondta ezt azért is, mert ez a felfogás az Európai Unióban – mint mondta – nem mindenhol evidens, Klaus Iohannis román államfő „egészen elfogadhatatlan, gyalázatos kijelentését” hozva példának. Az ellenzék feladatának is nevezte az ilyen jelenségek elleni fellépést, a figyelem felhívását az ilyenekre. Frakciója nevében támogatásukról biztosította az előterjesztést. Szolga József horvát nemzetiségi szószóló kiemelte: Magyarország történetében 1848 óta hangsúlyos, hogy a törvényhozás szabályozza a nemzetiségek jogi helyzetét, rendszeresen megújuló formában; az alaptörvény pedig garantálja, hogy „Magyarország otthona minden nemzetiségnek”. Hangsúlyozta: a normaszöveg messze túlmutat az „etnobiznisz” felszámolásán, és a létező közösségek önigazgatási képességének javítását szolgálja és a 13 őshonos nemzeti kisebbség konszenzusát jeleníti meg. Reakciójában Soltész Miklós államtitkár a Brenner Koloman által elmondottakra azt közölte: a kormány a kistelepüléseket számos formában támogatja, ezekkel a lehetőségekkel a helyiek élnek is, míg Molnár Zsolt szavaira azt felelte, épp a balliberális kormányok alatt burjánzott el az „etnobiznisz”. Mi az a politikai közösség vagyunk, szemben önökkel, akik azoknak, akik tisztességesek, oda szoktuk adni a vagyont, nem pedig elvenni, mint az önök történelmi múltja mutatja – felelte Arató Gergely azon kérdésére, hogy miért adnak ingatlanokat tulajdonba a nemzetiségi önkormányzatoknak. Az elnöklő Sneider Tamás lezárta az általános vitát. Előtte Ritter Imre előterjesztőként arról beszélt: az évtized közepén olyan jogi keretet sikerült kialakítani a nemzetiségi és a köznevelési törvény módosításával, ami megfelelő alap hazai közösségeik hosszú távú megmaradásának.

Előterjesztő: Ez ismét konszenzusos előterjesztés

Konszenzusosnak minősítette a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításáról szóló javaslatot az annak vitáját előterjesztőként megnyitó Ritter Imre bizottsági elnök 2020. május 7-én a parlamentben. Bizonyos feltételek megléte esetén az országos önkormányzatok döntésétől függne, mely településeken írnak ki nemzetiségi önkormányzati választásokat – áll az indítványban. A nemzetiségi törvény módosításának általános vitájában előterjesztőként felszólaló Ritter Imre, az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke emlékeztetett arra: most is csak olyan pontok kerültek a javaslat szövegébe, amellyel minden érintett tárgyalófél egyetértett az egyeztetések során. Elmondta: a módosításban éppúgy szerepelnek pontosító passzusok, mint például az országos önkormányzatok választását követő átmeneti időszakra vonatkozóak, de olyan pontok is, amelyek egyértelműsítik az egyes kormányhivataloknál eltérő joggyakorlatokat. Egy másik kitétel egyes intézmények vagyonkezelői joga helyett tulajdonjogot ad a nemzetiségeknek megfelelő garanciák mellett. Kiemelte: az országos önkormányzatok döntésétől függne, mely településeken írnak ki nemzetiségi önkormányzati választásokat. Kivételként említette, ha legalább 25-en vallották magukat a népszámláláson az adott közösséghez tartozónak és már működik ilyen önkormányzat a településen. Ritter Imre szerint ezzel kerülhető el a valós nemzetiségi szándékoktól eltérő struktúra kialakulása. Jelezte: a közeljövőben további, a területet érintő törvénymódosítás kerül a parlament elé, amely szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok beleszólását a nemzetiségi köznevelési intézmények egyes ügyeibe.

Államtitkár: Szükséges az átfogó felülvizsgálat

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt emelte ki: szükség van a jogszabály átfogó módosítására, a kormány pedig támogatja az előterjesztést. Hangsúlyozta: az őshonos közösségek tagjai egyszerre vallják magukat magyarnak és az adott nemzetiséghez tartozónak, „hazánk dolgos és hűséges polgárai”, Magyarország pedig elismeri és kiemelt módon támogatja az őshonos nemzetiségeket. Bár minden állam és kormány úgy támogatná az őshonos nemzetiségeket, ahogy mi tesszük, bár Brüsszel is így gondolkodna ebben az irányban – fogalmazott, megjegyezve, tíz év alatt ötszörösére nőtt az önkormányzatok támogatása, megsokszorozódott az általuk működtetett oktatási intézmények száma, támogatásuk pedig a 2021-es költségvetés tervezésénél is kiemelt szempont. Soltész Miklós megemlékezett a nemzetiségi szószólók intézményének bevezetéséről, valamint arról, hogy a kedvezményes kvóta révén a német nemzetiségnek 2018 óta saját képviselője van a magyar törvényhozásban. Abban, hogy Magyarország kormánya nem elviseli, hanem kifejezetten támogatja és nagyvonalúan segíti a velünk élő őshonos nemzetiségek identitásának megőrzését és továbbadását, erős közös alapot jelent valamennyi nemzetiségünkkel az azonos keresztény kultúra is – jegyezte meg Soltész Miklós, kiemelve az egyházak e területen betöltött szerepét.

...megosztás