Barátság – kulturális és közéleti folyóirat:
Magyarország népei kölcsönös
megismerkedését szolgáló folyóirat

RUNDBRIEF
18. Dezember 2018

 HÍRLEVÉL
2018. december 18.

image

1953 – 1956 – 1968 – 1989

Podiumsdiskussion und Workshop über Gemeinsamkeiten und Sonderwege in der (ost-) deutschen und ungarischen Geschichte

image2 image

„Wir dürfen die Menschen bei der Geschichtsschreibung nicht vergessen!“ – betonte in seinem Exposee Dr. habil. Zsolt Vitári, Dozent am Lehrstuhl für Zeitgeschichte der Universität Pécs, der einer der eingeladenen Experten am Podiumsgespräch mit anschließendem Workshop zu Gast war. Die Veranstaltung fand am 13. Dezember am Valeria-Koch-Bildungszentrum in Fünfkirchen statt und wurde von der Deutschen Botschaft Budapest unter Mitwirkung des Ungarndeutschen Pädagogischen Instituts (UDPI) der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen organisiert. Die Zielsetzung der Diskussion war, einen großen Bogen von den revolutionären Ereignissen von 1953/56 bis zu 1989 zu schlagen und zu zeigen, wie die moderne Geschichtsvermittlung die ersten Unruhen in das Gesamtbild des späten Sozialismus einordnet.

Als Einstieg wurde eine Reportage gezeigt, in der Leute unterschiedlichen Alters in Deutschland danach gefragt worden waren, was ein Aufstand sei. Dann kam Dr. Juliane Fürst vom Zentrum für Zeithistorische Forschung Potsdam zu Wort. Sie erläuterte interessante Hintergründe der erwähnten Aufstände, die „so einen riesigen psychologischen Mobilisationsfaktor haben, wie Rockkonzerte und Fußballspiele“. Die Revolten mobilisierten, aber auch polarisierten die Leute.

Dr. Krisztina Slachta, Post-Doktorandin der Ungarischen Akademie der Wissenschaften in Budapest betonte, im Spätsozialismus seien die Leute statt Internet durch „Mundpropaganda ohne Ende“ über aktuelle Ereignisse aufgeklärt worden. Darüber hinaus hätten Reisemöglichkeiten und Studentenaustausche – vor allem in andere sozialistische Länder – auch noch dazu die Möglichkeit geboten, zu erfahren, wie Leute anderswo leben. Somit hätte nichts mehr verheimlicht werden können.

Dr. Zsolt Vitári hob in seiner Ansprache hervor: Die Revolution 1956 sei ein wichtiger Funke für weitere Aufstände – etwa in der DDR – gewesen. Ihre Folgen seien weder in der Tauwetterphase – im sogenannten „Fridzsider-Sozialismus“ oder „Gulyás-Kommunismus“ –, noch bis heute aufgearbeitet worden.

Die Podiumsdiskussion fand im Kreise eines geschichtlich interessierten Publikums statt, welches sich durch anregende Fragen und lebhafte Erzählung von eigenen Erlebnissen aktiv in die Veranstaltung mit einbrachte.

Die Podiumsdiskussion fand im Kreise eines geschichtlich interessierten Publikums statt, welches sich durch anregende Fragen und lebhafte Erzählung von eigenen Erlebnissen aktiv in die Veranstaltung mit einbrachte.

Für die teilnehmenden GeschichtslehrerInnen gab es anschließend einen Workshop: neue Methoden wurden vorgestellt, die helfen, die einschlägigen historischen Ereignisse zu deuten und diese an die jüngere Generation zu vermitteln. Josef Weigert, der Leiter von UDPI äußerte seine Hoffnung auf eine langfristige Kooperation mit der Deutschen Botschaft Budapest auch in anderen Themenbereichen. Schließlich erwähnte er noch, dass weitere Gespräche und Forschungen zum Thema gebraucht würden, die den GeschichtslehrerInnen neue Impulse zum Nachdenken geben, so könne „auch die Kompetenzförderung der Schüler im Globaldenken“ unterstützt werden.

image

1953 – 1956 – 1968 – 1989

Pódiumbeszélgetés és workshop a (kelet-)német és magyar történelem hasonlóságairól és külön útjairól

image

„Ha történelemről beszélünk, nem feledhetjük az embereket!“ – hangsúlyozta bevezetőjében dr. Vitári Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének docense, aki a december 13-án a pécsi Koch Valéria Iskolaközpontban megtartott pódiumbeszélgetés és workshop egyik meghívott szakértője volt. Az eseményt a budapesti Német Nagykövetség szervezte az országos német önkormányzat által működtetett Magyarországi Német Pedagógiai Intézet közreműködésével. A vita célja az volt, hogy az említett forradalmi eseményeket közös kontextusba helyezve megmutassa, hogyan illeszti be a modern történetírás az első megmozdulásokat a későszocializmus összképébe.

A pódiumbeszélgetés egy interjú-összeállítás levetítésével vette kezdetét: Németországban különböző korú embereket kérdeztek meg arról, mit jelent szerintük a felkelés. Ezt követően dr. Juliane Fürst, a Potsdami Modernkori Történeti Kutatóközpont szakértője szolgáltatott érdekességeket az említett felkelésekről, amelyeknek – mint mondta – olyan óriási pszichológiai mozgósító erejük volt, mint egy-egy rock-koncertnek vagy focimeccsnek. A szakértő kiemelte: a megmozdulások fontos jellemzője volt, hogy amellett, hogy mozgósították, megosztották az embereket.

Dr. Slachta Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója hangsúlyozta: a későszocializmusban internet híján szájról-szájra terjedtek az aktuális eseményekről szóló hírek. Azon túl csak az egyéb szocialista országokba irányuló utazási lehetőségek és egyetemi csereprogramok révén értesülhettek az emberek arról, hogy máshol milyen az élet. Mindenesetre az emberek elől eltitkolni ekkor már semmit sem lehetett.

Dr. Vitári Zsolt kiemelte, a további, mindenekelőtt az NDK-ban előforduló megmozdulásoknak az 1956-os forradalom erős lendületet adott, amelynek következményeit azonban sem a „fridzsiderszocialismusnak“ vagy „gulyáskommunizmusnak“ nevezett enyhülés korszakában, sem napjainkban nem dolgozták fel.

A konferencia érdeklődő hallgatóság előtt zajlott, akik izgalmas kérdésekkel és saját élményeikkel tarkított beszámolókkal aktívan is bekapcsolódtak a vitába.

A rendezvényen megjelent történelemtanárok a pódiumbeszélgetést követő workshopon új módszereket ismerhettek meg azzal kapcsolatban, hogyan lehet az említett történelmi eseményeket értelmezni és a fiataloknak továbbadni. Weigert József, a Magyarországi Német Pedagógiai Intézet vezetője elmondta, további kutatásokra és beszélgetésekre van szükség a témakörben, amelyek a történelemtanároknak a téma továbbgondolásához új impulzusokat adnak, és ezáltal a diákok globális gondolkodásának fejlődését is támogatják. A reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a budapesti Német Nagykövetséggel való együttműködésnek folytatása lesz, és az egyéb témakörökre is kiterjed majd.

...megosztás